Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását
2026. június 5. 18:22 Múlt-kor
Az egyiptomi piramisok eredeti mészkőburkolatának eltűnését a korábbi elméletekkel ellentétben elsősorban természeti folyamatok idézték elő, az emberi beavatkozás pedig nagyrészt csak a leomlott kövek elhordására korlátozódott, derül ki a History for Granite elemzéséből. A Tört falú piramis állapotát vizsgáló friss kutatás szerint a műemlékek külső rétegének pusztulásában a statikai tényezők sokkal nagyobb szerepet játszottak a közvetlen kőfejtésnél.

(Forrás: Pixabay / PixelAnarchy)
Korábban
A fáraók korában emelt monumentális síremlékek eredetileg sima, csiszolt, vakítóan fehér mészkőburkolattal rendelkeztek, amely napjainkra szinte teljesen eltűnt, így az építmények lépcsőzetes belső szerkezete láthatóvá vált.
A hagyományos régészeti konszenzus eddig úgy tartotta, hogy a külső réteget a későbbi korok építőmesterei bontották le, hogy a jó minőségű alapanyagot új épületekhez használják fel. A History for Granite elemzése a sérülési mintázatok alapján azonban megállapította, hogy a kövek eltávolítása döntően nem közvetlen bányászat eredménye volt. A kutatók szerint a burkolóköveket a hőtágulás és a statikai feszültségek lazították ki, amelyek ezt követően egyszerűen leestek a piramisok oldaláról. A kőtolvajok és az építők később már csak a monumentumok lábánál felhalmozódott törmeléket szállították el.
Az új elmélet bizonyításában kulcsfontosságú szerepet játszik a Dahsúrban található Tört falú piramis. Ez az építmény a mai napig megőrizte eredeti mészkőburkolatának jelentős részét, így az egyik legfontosabb tárgyi forrása az ókori egyiptomi kőművesmesterség befejező fázisainak. A kutatók megfigyelték, hogy ezen a burkolaton napjainkban is azonosíthatók azok a folyamatosan ható fizikai erők és feszültségek, amelyek a többi gízai és szakkarai piramis esetében a külső réteg teljes leválásához vezettek. A statikai folyamatok vizsgálata megerősíti a természetes erózió elsődlegességét.

A történettudomány a Sznofru fáraó által a Kr. e. 26. században, az Óbirodalom IV. dinasztiájának idején emelt Tört falú piramist sokáig egyfajta kudarcnak tekintette a dőlésszög menet közbeni megváltoztatása miatt. A jelenlegi kutatás azonban arra utal, hogy ez a piramis egyáltalán nem egy elrontott projekt, hanem az egyik legkiválóbb mérnöki minőségben megépített ókori műemlék. A turai mészkőből készült, csiszolt felületek az ókorban az isteni fényt és a fáraók hatalmát szimbolizálták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit
- Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
- Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
- A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
- Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
- A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
- Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
- Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
- Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten
- Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása tegnap
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor tegnap
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz tegnap
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt tegnap
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben tegnap
- Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét tegnap
- A korai vasgyártás miatt irtották ki az európai erdőket tegnap
- Megújul a londoni Közlekedési Múzeum tegnap













