Legendás apák és fiúk

Keresés

 
Keresett szó   
Címke szerint
Dátum és között
Keresési feltételek:
Cimke: Múlt-kor magazin 2018/tavasz
14 találat
[1]

Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot

[2018.05.18. 11:48] Hírek

Az Árpád-ház IX–X. századi nőtagjainak életéről alig tudható valami. Az első, akiről néhány mondatnál több elmondható, az Sarolt, Szent István király anyja. Nem is egyetlen forráscsoport emlékezik meg róla: a magyar krónikás hagyomány mellett szerepel külföldi írásokban is.

[2]

A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?

[2018.03.09. 14:23] Hírek

Bár Johanna nőpápa története valószínűleg nem több egyszerű legendánál, nem volt példátlan a történelemben, hogy Róma és a pápaság feletti hatalom valóban asszonyok kezébe került. Közülük is kiemelkedik Marozia, aki a 10. század első felében saját fiát ültette Szent Péter trónjára.

[3]

A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig

[2018.03.01. 13:35] Történelmi Magazin

Jószási Purgly Magdolna 1881-ben született Vásárhelyi Ilona és Purgly János lányaként. Családja apai ágának tagjai a XVIII. századtól éltek Arad megyében. Minden generációjuk elsőszülött fiúgyermeke a János nevet kapta, a múlt végtelenjébe veszően. Az egykori jószási szolgabíró, Purgly János (1772–1842) fiai és unokái egyre állandóbb szereplőivé váltak az Arad megyei közéletnek. Anyai ágon a Kézdi-Vásárhelyiek sok száz évre visszamenően éltek a Tiszántúlon. A tatárjárás után kapták nemességüket és első birtokaikat Szabolcs megyében és a székelyföldi Aranyosszéken. Családfájuk a XIX. században kapcsolódott össze a szász eredetű Brünek famíliával, amelynek tagjai sok nemzedéken át sótisztek voltak Parajdon. Brünek Júlia német hangzású neve szúrt szemet az 1930-as években a nyilas pártnak, miatta gondolták és hirdették Horthy Miklós feleségét zsidó származásúnak. 

[4]

Pergőtüzek krónikája

[2018.03.01. 13:31] Történelmi Magazin

„Egész éjjel verdesték az árokban. Leszakították róla a ruhát, de nem tudtak semmit kezdeni vele – igen erős nő volt –, és nem hagyta magát. A háború a nőkből is vagy a nagy bátorságot hozza ki, vagy a nagy gyávaságot… hirtelen szerelem lett, én nem birkóztam vele, mint a többi magyar katona… szépen bántam vele… s így, azt hiszem, megszeretett… Pedig nekem kellett volna agyonlőnöm, mert később megtudtam, hogy partizánnő… Sokat jelentett az én életemben, akkor is úgy mondtam, hogy ez a háború csak azért volt, hogy mi ketten találkozzunk.” 1983 januárjában, nem tévedés, több millió tévénéző látta, hallotta a II. magyar hadsereg tizedesének, a később költőként is jegyzett Gellért Sándornak meglepően nosztalgikus – ám közvetve a magyar sereg erőszakoskodását is beismerő – vallomását.

[5]

Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete

[2018.03.01. 13:25] Történelmi Magazin

Habár keveset tudunk Mátyás király híres édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az életéről, azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy erős és talpraesett asszony volt. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott. Bár idősebb fiát nem tudta megóvni a hóhér pallosától, nagy érdeme volt abban, hogy fiatalabbik gyermekéből király vált. Időskorában sem kellett félteni: ha kellett királynékkal kelt birokra, majd felnevelte fia törvénytelen gyermekét.

[6]

Péter Gábor, a „szovjet ügynök”

[2018.03.01. 13:21] Történelmi Magazin

Az 1945 utáni politikai rendőrség hírhedt vezetőjének életútját máig számos legenda övezi. Főleg akkor szállnak szabadjára a gondolatok, amikor felvetődik a kérdés, hogy miként is válhatott belőle 1945 után az, aki. A Szabolcs vármegyei Újfehértó szülöttéből, a szerény képességű szabólegényből egy több tízezres állományú erőszakszervezet első embere rendőr altábornagyi rangban. Aki nem mellesleg a kommunista párt Központi Vezetőségének tagja, és szinte államvédelmi „miniszterként” bejáratos a Politikai Bizottság üléseire és azokra a szűkebb körű tanácskozásokra, amelyeken a „rendszer ellenségeivel” szembeni akciókról határoztak. A diktatúra kiépítésének és fenntartásának kulcsfigurája, a politikai perek végrehajtója és közreműködője. Karrieremelkedésének lehetséges okai között említődik fel: a szovjet ügynökmúlt.

[7]

Hét híres kutya a történelemből

[2018.03.01. 13:19] Történelmi Magazin

A kutya már több mint tízezer éve az ember legjobb barátja. Ezek pedig távolról sem üres szavak, ugyanis számos nehézségben segítették már ki gazdájukat az ebek. A szoros barátsággal azonban gyakran visszaéltünk.

[8]

Verne valóra vált víziói

[2018.03.01. 13:13] Történelmi Magazin

„Van nekem egy hatalmas erejű, engedelmes, gyors, kezes, mindenre felhasználható szolgám: hajómon ő a legnagyobb úr. Ez végez mindent. Ez világít, ez fűt, ez a gépek, a műszerek lelke. Ez az engedelmes szolga: a villamosság.” Nemo kapitány szavai Jules Verne 1870-es regényében épp oly fantasztikusnak tűnhettek a korabeli olvasó számára, mint amikor napjaink embere az öntudatra ébredt robotok vagy éppen a csillagközi utazás lehetőségéről hall. A természettudományok és a technológiai újdonságok iránt szenvedélyesen rajongó író könyveiben hemzsegnek az olyan találmányok, amelyek később, a XX. században már az emberiség mindennapi életének szerves részeivé váltak.

[9]

Erzsébet királyné anyasága

[2018.03.01. 13:07] Történelmi Magazin

Amikor 1854. április 24-én este hét órakor a 17 éves Wittelsbach Erzsébet Amália bajor hercegnő Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában az oltár elé lépett, hogy házastársi esküt tegyen a nála hét évvel idősebb I. Ferenc József császárnak, még nem tudta, hogy az élethosszig tartó elköteleződése Európa egyik legnagyobb birodalmának uralkodója mellett személyes tragédiaként megélt boldogtalanságához fog vezetni. S bár a bajor „rózsa” első unokatestvérével, Ferenc Józseffel való frigyre lépése – mellyel Ausztria császárnéjává, később Magyarország és Csehország királynéjává vált –uralkodói körökben ritkának számító szerelmi alapon köttetett, kiegyensúlyozott boldogságot hosszú távon végül egyik félnek sem hozott.

[10]

Sarolt, az ismeretlen

[2018.03.01. 13:05] Történelmi Magazin

Az Árpád-ház IX–X. századi tagjainak életrajzáról alig tudható valami, s ez a család nőtagjaira még inkább igaz. Az első, akiről néhány mondatnál több elmondható, az Sarolt, Szent István király anyja. Olyannyira „létező” szereplő a kortársak számára, hogy nem is egyetlen forráscsoport emlékezik meg róla: a magyar krónikás hagyomány (Anonymus és a XIV. századi krónikakompozíció) mellett szerepel Querfurti Bruno Szent Adalbertről és Hartvik püspök Szent Istvánról írott életrajzában, sőt Merseburgi Thietmar krónikájában is. 

[11]

Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya

[2018.03.01. 12:44] Történelmi Magazin

Zrínyi Ilona a magyar történelem talán egyik leghíresebb női alakja. Nemcsak tudása, műveltsége, hanem bátorsága, helytállása, tettei tették őt igazán naggyá és híressé. Ennek köszönhetően már a korabeli Európában ismertté vált e magyar nemesasszony élete és története, ám személye sokkal inkább politikai kapcsolatai, Munkács várának védelmében játszott szerepe révén ismert, mintsem magánéleti szempontból, akár feleségként, akár anyaként. Ez a része azonban korántsem elhanyagolható, hisz Zrínyi Ilona személyiségének megismeréséhez magánélete is hozzátartozik, sőt küzdelmes életének politikai döntései mögött olykor magánéleti megfontolások álltak.

[12]

Kossuth el nem mondott imája a kápolnai csatatéren

[2018.03.01. 12:30] Történelmi Magazin

1849 tavaszán az ország nagy részén, de főleg a magyar fennhatóság alatti területeken, több nyelven terjedt egy nyomtatvány, amely Kossuth Lajosnak a kápolnai csatatéren, az elesett honvédek sírjánál elmondott imáját tartalmazta. Kossuth 1849. február 26-28-án valóban járt a kápolnai csatatér közelében, az említett imát azonban aligha mondhatta el, már csak azért sem, mert a kétnapos kápolnai csatát a cs. kir. hadsereg nyerte meg, s ily módon a csatatér is a cs. kir. csapatok kezén maradt – így a halottak temetését is ők intézték.

[13]

Miss Elsüllyeszthetetlen, az örök túlélő

[2018.03.01. 12:15] Történelmi Magazin

Mennyi az esélye annak, hogy valaki három óceánjáró katasztrófájánál is jelen legyen, és annak ellenére, hogy nem tud úszni, mindhármat ép bőrrel megússza? Pontos számadatokkal talán még a matematikusok sem tudnának szolgálni, annyit azonban különösebb számolás nélkül kijelenthetünk: nem túl nagy. Violet Jessop viszont azon ritka kivételek közé tartozik, akinek ilyen mértékű szerencse adatott. Kérdés persze, hogy áldottnak vagy inkább elátkozottnak tekinthetjük-e a stewardessként és ápolónőként is dolgozó Violetet, akinek utaslistán való szereplése egy idő után szinte garanciát jelentett a hajószerencsétlenségre.

[14]

Kultúrkommandóval a nácik nyomában

[2018.03.01. 11:57] Történelmi Magazin

– Maga idióta! – rivallt egy felettese James Rorimer alhadnagyra, aki éppen arra kért engedélyt, hogy megvizsgálhassa a La Manche csatorna bretagne-i árterében fekvő középkori várat, Mont Saint-Michelt. – Ez egy XX. századi háború – folytatta ordítva a parancsnok. – Ki a búbánatos francot érdekelnek ilyenkor a középkori falak és a kiszáradóban lévő meder? Rorimer kérése azonban nem volt teljesen alaptalan: civilben ugyanis a Metropolitan Múzeum kurátora volt, és a D-nap után a legendás műkincsvadászcsapat, a szövetségesek katonai hierarchiájában amúgy teljességgel láthatatlan Műemlékek, Képzőművészet és Archívumok (röviden: MKA) tagjaként, különleges státuszban került a frontra. Sokadmagával azt a feladatot kapta, hogy a nácik által elrabolt kulturális javakat, műkincseket kutassák fel és mentsék meg. A nemzetközi szakértőkből verbuvált műkincsvadászoknak több szempontból sem volt könnyű dolguk.