Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
2020. március 24. 16:38 Múlt-kor
A második világháborús brit katona hősies önfeláldozása csak 75 évvel a történtek után került napvilágra Dilip Sarkar történész nemrégiben megjelent könyvének köszönhetően. Albert Willingham bajtársaival és húsz civillel egy ház pincéjébe szorult a hollandiai Oosterbeek városában, amikor egy német katona kézigránátot hajított a helyiségbe. A gránát Bertje Voskuil és kilenc éves fia felé tartott. Willingham nem tétovázott, halált megvető bátorsággal állt a repülő robbanószerkezet útjába. A detonáció azonnal megölte a katonát, de az anya és fia életben maradt.
Korábban
Az önfeláldozó brit ejtőernyős, Albert Willingham tette a múlt homályába veszett, de Dilip Sarkar nemrégiben megjelent, az „Arnhem 1944: The Human Tragedy of the Bridge Too Far” című könyvének köszönhetően a széles olvasóközönség is megismerheti nemcsak Willingham, de sok más egyszerű katona feledésbe merült hőstetteit is, akik a Market Garden hadművelet keretében azért harcoltak, hogy a második világháború minél hamarabb, lehetőleg még 1944 telén befejeződjön.
Kutatásai révén Sarkar felkereste Willingham családját és Bertje asszony kisebbik fiát, Robert Voskuilt, az oosterbeeki Ejtőernyős Múzeum levéltárosát is. Voskuil 1946-ban született, két évvel Willingham hőstette után. A levéltáros szerint Willighamnak köszönheti az életét, hiszen ha anyja akkor meghalt volna, ma ő sem élne.
„Albert semmiféle elismerést nem kapott a hőstettéért. Ezzel a könyvvel emléket szeretnék állítani neki, hogy önfeláldozó cselekedete ne vesszen feledésbe” – nyilatkozta Sarkar. A szerző hozzátette, az arhneimi ütközethez köthető, számtalan nagyszerű tett nem került lejegyzésre pusztán azért, mert az ütközet a britek számára végül kudarccal végződött. „Ez az utolsó esélyünk, hogy megemlékezzünk róluk, mielőtt minden végleg a múlt homályába vész.”
Nem hezitált
Albert Willingham közlegény a dél-angliai Draytonban született. A katonaérett fiatalember önkéntesként jelentkezett az ejtőernyősökhöz. Kiképzésére a RAF egyiptomi támaszpontján, Kabritban került sor. A háború előtt Máltán szolgált, majd harcolt Észak-Afrikában, Szicíliában és Olaszországban. Willinghamet 1944. szeptember 18-án egy ejtőernyős dandár tagjaként az ellenséges vonalak mögé dobták le Hollandiában. Az ejtőernyősöknek a 13 kilométerre lévő Arnhem felé kellett előrenyomulniuk, hogy erősítést vigyenek a John Frost ezredes által vezetett maroknyi brit katonának, akik egy nappal korábban sikerrel foglalták el az arnhemi Rajna-híd északi hídfőjét.
Az ejtőernyősök azonban nem jutottak el a hídig, mert a németek feltartóztatták őket, így a dandár az Arnhemtől öt kilométerrel nyugatra fekvő, a németek által ostrom alá vett Oosterbeek városában rekedt. Az elkövetkezendő napokban az egység súlyos veszteségeket szenvedett. Javában tartott a csata, amikor Willingham bajtársaival két sebesült tisztet, Kenneth Smyth alezredest és Peter Warr őrnagyot egy családi ház pincéjébe menekített a harcok elől.
A katonák a pincében húsz civilbe botlottak, akik a ház körüli kertben dúló ádáz tűzharc elől kerestek menedéket. Hirtelen valaki feltépte a pinceajtót. A pincében tömörülőknek nem volt szerencséje: az illető, aki az ajtót belökte történetesen egy német katona volt. Voskuil asszony visszaemlékezései szerint a következő másodpercekben elszabadult a pokol: „Az ajtó kivágódott a németek bejöttek. Ekkor egy brit katona ugrott Peter Warr és elém, háttal a németeknek. Két szörnyű robbanás következett, a német gránátok felrobbantak. A brit katona hátát érte a robbanás, aki élettelenül zuhant rám. A pincében sokan megsebesültek, a gyertyalángokat elfújta a detonáció okozta légnyomás. Én a kilencéves fiamra zuhantam. Éreztem a testét magam alatt, nem mozdult. Körülöttem minden véres volt. Azt hittem meghalt, de életben volt; repeszdarabok fúródtak az arcába és a hasába. Másnap magához tért és később teljesen felépült.”
Willingham közlegényt 1944. szeptember 21-én, életének 29. évében érte a halál. Oosterbeekben helyezték örök nyugalomra. A könyv szerzője, Sarkar szerencsésnek tartja magát és nagy megtiszteltetés számára, hogy találkozhatott a csatában elhunytak és sebesültek hozzátartozóival.
A Market Garden hadművelet a második világháború legnagyobb ejtőernyős hadművelete volt, amelynek célja a hollandiai Alsó-Rajna, Maas és a Waal folyókon átvezető hidak elfoglalása volt. A hidak birtokában szabaddá vált volna az út Németország iparilag fontos területe, a Ruhr-vidék felé. A hadművelet sikeressége esetén a második világháború hónapokkal hamarabb is befejeződhetett volna.
A náci Németország felé vezető egyik kapu Arnhem városa és annak hídja lett volna, de több mint száz kilométerre az ellenséges vonalak mögött a híd túl messze volt a szövetséges haderőnek. Tízezer brit és lengyel ejtőernyőst dobtak le, hogy elfoglalják a hidakat. Közülük egy kisebb erőnek sikerült ugyan elérni az arnhemi hídat, de nem tudták tartani magukat a hatalmas túlerővel szemben. Hősies helytállásukat az 1977-es, „A híd túl messze van” című háborús film is megörökítette. A 10 ezer ejtőernyősből 2400-an jutottak ki a kilenc napig tomboló arnhemi pokolból. 1944. szeptember 17 és 25 között zajló ütözetben a szövetséges haderők végül vereséget szenvedtek, több mint 7500 katonájuk veszett oda, vagy jutott német fogságba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Megbukott a konzervatóriumi felvételin Giuseppe Verdi, az olasz opera későbbi mestere tegnap
- Tizenöt évesen már utcai énekesnőként kereste a kenyerét Edith Piaf tegnap
- Személyesen Drakula fogadja majd a Fővárosi Állatkertbe érkező vendégeket október végén tegnap
- Találmányával az elefántok megmentéséhez is hozzájárult John Wesley Hyatt tegnap
- A malária és az oroszlánok sem tudták megállítani Kittenberger Kálmánt tegnap
- A háború megrongálta és feketére színezte, de a főváros egyik jelképe lett a Halászbástya 2024.10.09.
- Nagy veszteséggel járt 1944-ben a szovjetek alföldi előrenyomulása 2024.10.09.
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket 2024.10.09.