Digitálisan egyesítették újra Leonardo da Vinci legnagyobb kéziratát

A dokumentum digitális rekonstrukciója során a kutatók a milánói Veneranda Biblioteca Ambrosiana gyűjteményében található 1119 oldalas kötetet mintegy 550 olyan lappal egészítették ki, amelyeket jelenleg az Egyesült Királyságban, a Royal Collection Trust birtokában őriznek.

A szakemberek a papírok mérete, a vízjelek, az anyaghasználat és az előkészítési eljárások egyezései alapján eddig ötven eredeti oldalpárt tudtak teljes pontossággal azonosítani és illeszteni. Ennek egyik legkiemelkedőbb eredménye egy lórajz és a paviai Regisole lovasszoborhoz fűzött jegyzetek újraegyesítése, amely a kutatók szerint a soha el nem készült Francesco Sforza-emlékmű végső tervének pillanatát örökíti meg.

A páratlan értékű feljegyzések szétdarabolása Pompeo Leoni 16. századi olasz szobrászhoz köthető. Leonardo da Vinci 1470-es évek és 1519-es halála között készített, ezernyi oldalt kitevő jegyzeteit és vázlatait – köztük a repülőszerkezetek és a hangszerek terveit – eredetileg utolsó tanítványa, Francesco Melzi örökölte.

A hagyaték később Leonihoz került, aki saját ízlése szerint két külön albumba rendezte a lapokat, fizikailag is elvágva egymástól a művészeti kísérleteket, valamint a műszaki-tudományos munkákat. Ez a beavatkozás azonban ellentmondott a reneszánsz alapgondolatának, amely szerint a művészet és a tudomány elválaszthatatlan egységet alkot.

A két részre osztott gyűjtemény a 17. század elején Leoni vejéhez, Polidoro Calchihoz került. Ő a technikai és tudományos írásokat tartalmazó részt – amelyet később Codex Atlanticus néven ismertek meg – Galeazzo Arconati grófnak adta el, aki a milánói Ambrosiana könyvtárnak adományozta azt. A kisebb, művészeti fókuszú szegmens az 1620-as években Angliába került, majd mintegy ötven évvel később, vélhetően II. Károly angol király számára adott ajándékként a brit királyi gyűjtemény részévé vált.

Paolo Galluzzi, a Galileo Múzeum emeritus elnöke szerint a most bemutatott platform példátlan lehetőségeket kínál a nemzetközi kutatói közösség számára a kéziratokban rejlő információk feltárására. Roberto Ferrari, a múzeum ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nemcsak a tudományos anyagok szűrését és keresését forradalmasítja, hanem precedenst teremt arra is, hogy a kulturális intézmények hogyan őrizhetik meg szellemi tulajdonukat a digitális térben, elkerülve a történelmi örökség kereskedelmi célú kisajátítását.

A kutatók számára a platform révén a több ezer oldalnyi dokumentum immár egységes logikai rendszerben, az eredeti kontextusában vizsgálható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Visszanyerte eredeti színeit Perugino korai Madonnája
• Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait
• Kétszáz éve eltűnt szobrokat keres az oxfordi Trinity College 
• Bemutatták Rubens újonnan felfedezett római kéziratát
• Átfogó Gruber Béla-kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában
• Jankovics Marcell befejezetlen bibliai animációjából nyílt kiállítás
• Ötvenhat milliárd forintért kelt el Jackson Pollock ikonikus absztrakt alkotása
• Kiállítás nyílt a kecskeméti zománcművészet ötvenéves történetéről
• Elhunyt Valie Export, a feminista performanszművészet osztrák úttörője