Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét

Formula-1 első magyar nagydíj, rajtrácslányok. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A mogyoródi aszfaltcsíkot pontosan negyven évvel ezelőtt, 1986. június 15-én avatták fel a Drapál János emlékversennyel, amelyet ugyanazon év augusztusában követett az első Formula–1-es Magyar Nagydíj. Az évfordulós kiállítás archív felvételeken keresztül dokumentálja a létesítmény történetét az első kapavágásoktól kezdve az átépítéseken át a jelenleg is zajló stratégiai megújulásig.

A fotókon megelevenednek az autósport nemzetközi klasszisai, a győzteseknek járó ikonikus porcelán serlegek, valamint a hazai versenyzők mérföldkövei. Kiemelt helyet kapott a tárlaton Baumgartner Zsolt, aki hazánk eddigi egyetlen Formula–1-es pilótájaként 2003-ban éppen a Hungaroringen debütált a világbajnoki sorozatban, és aki személyesen is részt vett a kiállítás megnyitóján. Bojtor Máté, a helyszínt biztosító Millenáris Klub projektvezetője szerint a kiállítás a sport és a történelem összekapcsolásával közösségteremtő funkciót is betölt a fővárosban.

A Hungaroring megépítése a hidegháborús korszak végén jelentős sportdiplomáciai és geopolitikai áttörésnek számított. Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy az aszfaltcsík rekordidő, mindössze tíz hónap alatt épült fel, az első nagydíj pedig mintegy kétszázezer nézőt vonzott.

A Magyar Nagydíj azóta megszakítás nélkül szerepel a versenynaptárban, ami az országimázs és a turizmus szempontjából is kiemelt stratégiai jelentőséggel bír. A szakember hangsúlyozta, a jelenleg zajló átfogó fejlesztési program célja, hogy a Hungaroring továbbra is Európa és a világ egyik legkorszerűbb versenypályája maradjon, amely a modern szurkolói elvárásoknak is maximálisan megfelel.

A negyvenéves jubileum egyben rávilágít az autósport biztonságtechnikai és technológiai evolúciójára is. Faluvégi Péter, a magyar futam versenyigazgatója, aki az 1986-os kezdetektől fogva jelen van a mogyoródi versenyeken, rámutatott az évtizedek alatti radikális változásokra.

Míg a nyolcvanas években a pályabírók fél évig tartó intenzív egészségügyi és pszichológiai felkészítést kaptak a lehetséges súlyos balesetek kezelésére, a kommunikáció hordozható Szokol rádiókon zajlott, a bukótereket pedig még szalmabálák szegélyezték, addig napjainkra a versenyt egy magasan digitalizált irányítási központból felügyelik, a fizikai védelmet pedig a legkorszerűbb energiaelnyelő rendszerek biztosítják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
• Ősi tölgyfák őrzik a fekete halál ökológiai nyomait
• Ősi vízelvezető rendszereket vizsgálnak Norvégiában
• Második világháborús erdősítési program okozza Japán pollenválságát
• A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság
• Az égetéses földművelés is formálta a múlt erdőtüzeit
• Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása
• A klímaváltozás mérséklése megmentheti az UNESCO világörökségi helyszíneit
• Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja