Új bizonyítékok a Kheopsz-piramis megrongálásának egykori büntetőügyében

A 2013-ban kirobbant nemzetközi botrány során az egyiptomi hatóságok azzal vádolták meg Görlitzet és kutatótársát, Stefan Erdmannt, hogy engedély nélkül hatoltak be a fáraó sírkamrája feletti, lezárt teherelosztó kamrákba, és festékmintákat kapartak le a falról. A vizsgált felirat az a Kr. e. 26. századból származó, vörös okkerrel festett kartus (királynévgyűrű), amely Hufu (görögösen Kheopsz) fáraó nevét tartalmazza, és amelynek alapján az egyiptológia hivatalosan az uralkodóhoz köti a piramis építését.

A kutatók most olyan, 2003-ban és 2006-ban – többek között Robert Schoch geológus által – készített fényképeket tártak a nyilvánosság elé, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a festékrétegen esett, precíz szerszámoktól származó karcolások már évekkel a 2013-as expedíciójuk előtt is ott voltak az ókori köveken.

A régész állítása szerint csapata eredetileg nem a feliratot, hanem a gránitgerendákon lévő fekete, magnetitet tartalmazó lerakódásokat vizsgálta, hogy új adatokat nyerjenek az ókori építési technológiákról és a vasszerszámok esetleges korai használatáról. Görlitz a lapnak hangsúlyozta, hogy hivatalos engedéllyel, az egyiptomi régészeti hatóságok felügyelete mellett dolgoztak, és csupán néhány, ötven milligrammos mintát vettek a kartustól távolabb eső területekről.

A vádak hátterében részben a német kutatók azon sokat vitatott alternatív elmélete állt, miszerint a Nagy Piramis jóval régebbi, mint a Hufu fáraó uralkodásához kötött Kr. e. 2500–2580 közötti időszak, és a kairói hivatalnokok úgy vélték, a titkos mintavétellel ezt a kronológiát próbálták megdönteni.

A régészeti leletek megcsonkítása és kicsempészése miatt 2014 novemberében egy gízai bíróság távollétükben öt év börtönbüntetésre ítélte a két német állampolgárt, továbbá letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak hat egyiptomit – köztük az illetékes minisztérium alkalmazottait és a piramisőröket –, akik segítették a munkájukat.

Bár a német kormány 2014 végén tizenöt régészeti mintát visszaszolgáltatott az egyiptomi nagykövetségnek, és a kutatók hivatalos levélben kértek bocsánatot az eljárási hibákért, a büntetőjogi felelősségre vonás érvényben maradt. A most bemutatott fényképészeti és dokumentációs bizonyítékok nemcsak a meghurcolt tudósok rehabilitációját szolgálhatják, hanem rávilágítanak arra is, hogy a világ egyik legjelentősebb világörökségi helyszínén a műemlékvédelem ellenőrzési és állapotrögzítési rendszere az elmúlt évtizedekben komoly hiányosságokkal küzdött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől