2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A brit hírszerzésnek dolgozott a jeruzsálemi polgármester

2007. április 3. 12:30

Az ország egyik alapítója, aki később 30 évig volt Jeruzsálem polgármestere, az 1940-es években a brit titkosszolgálatnak dolgozott.

Nagy-Britannia palesztinai kivonulása előtt Jeruzsálem későbbi polgármestere, Teddy Kollek létfontosságú információkkal látta el az brit hírszerzést, az MI5-ot - áll az aktákban. Kollek titkos múltjáról az Angol Nemzeti Levéltárból nemrég előkerült, titkosítás alól feloldott dokumentumok rántották le a leplet, amelyeket a Yedioth Ahronoth című izraeli napilap oknyomozó újságírója, Ronen Bergman kért ki. A lap eredetileg azért volt kíváncsi az aktákra, mert szerették volna megtudni, hogy a brit titkosszolgálatnál mit írtak az idén januárban 95 éves korában elhunyt Kollekről, ám a felfedezés mindenkit meglepett.

Kollek 1987-ben

"A dokumentumokból világosan látszik, hogy Kollek 1943 és 1947 között nagyon szoros kapcsolatban volt a brit hírszerzéssel" - mondta el Bergman a Daily Telegraphnak. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy Kollek tevékenysége bárki halálát is okozta volna, ám az biztos hogy az általa adott információk lapján több tucat zsidó aktivistát vettek őrizetbe, és zártak börtönbe hosszabb időre. Bergman szerint Kollek tevékenysége annak a mély megosztottságnak köszönhető, amely a zsidók között az ország alapításának mikéntje miatt alakult ki.

A britek ugyanis elég ambivalensen viselkedtek a cionista mozgalmakkal, és nem nagyon pártolták a zsidó állam létrehozását. Ez viszont egyre több zsidó csoportot késztetett radikális módszerekre, ami a terrorizmus elharapózásához vezetett. Kollek annak a visszafogottabb politikai ágnak volt a tagja, amely a radikális merényletek és gyilkosságok hatásait próbálta enyhíteni, így Bergman szerint a brit hírszerzésnek adott információkkal is a radikális ágakat szerette volna lenyesni. Arra egyelőre nincs információ, hogy fizettek volna a szolgálataiért.

1945. augusztusában például Kollek a Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) hírszerzésének vezetőjeként javasolta a briteknek az Irgun Shula melletti kiképzőtáborának leállítását. A brit csapatok az információk alapján lerohanták a radikális militáns cionisták táborát, és az egyik MI5 dokumentum szerint a támadásnak kimagaslóan jó eredménye volt: 27 gyanúsítottat állítottak elő, akik legtöbbje börtönbe került.

Ez az időszak azonban még ma is igen problémás Izrael múltjában, és az erről szóló párbeszédet nagyon komolyan összezavarják a hasonló felfedezések. A bejelentés parázs vitához vezetett, és a Kollek jelentései alapján börtönbe kerültek leszármazottai - akik közül sokan felelős pozícióban vannak - az első döbbenet után Kollek eltávolítását követelik a nemzeti panteonból. Ez mások szerint azt persze nem veszélyezteti, hogy a politikus Jeruzsálem polgármestereként milyen nagy haladást ért el a 28 év alatt.

A vita egyelőre függőben marad: a további vizsgálatokra akkor kerülhet majd sor, ha Kollek összes iratát feloldják a titkosítás alól.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár