Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település

A feltárás során a régészek rendkívül változatos temetkezési formákat azonosítottak. A legegyszerűbb, közvetlenül a földbe ásott síroktól kezdve a vályogtéglával bélelt aknákon és a festett gipszkoporsókon át a korszakban elterjedt hordó alakú kerámiakoporsókig számos típus előkerült. Hisám el-Lejti, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára a jelentésben kiemelte, a halottak tájolása és testtartása is jelentős eltéréseket mutat.

Egyes elhunytakat észak-déli vagy kelet-nyugati irányban helyeztek nyugalomra, míg több esetben a mellkason keresztbe font karokkal történő, úgynevezett oziriszi testtartást alkalmazták, amely szorosan kapcsolódott az újjászületésbe és a túlvilági életbe vetett ókori egyiptomi hithez.

A görög-római nekropolisz az Óbirodalom, az Újbirodalom és a Későkor idejéből származó korábbi településrétegeken fekszik, ami a terület folyamatos lakottságát és kulturális fontosságát bizonyítja.

A sírok mellett a kutatók a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyak hatalmas gyűjteményét hozták felszínre. A cserépedények, kőeszközök, kenyérsütő formák, kemencék és tárolóedények mellett nagy mennyiségű hal-, madár- és emlőscsontot is találtak, amelyek értékes információkkal szolgálnak a korabeli lakosság étrendjéről és életkörülményeiről. Serif Fati egyiptomi turisztikai és régészeti miniszter értékelése szerint a lelőhely komplex régészeti adatbázist nyújt az ember és a környezet évezredes kölcsönhatásáról.

Az ásatás egyik legszokatlanabb felfedezése egy vadkan teljes csontvázának megtalálása volt az egyik régészeti rétegben, ami az ókori egyiptomi temetkezési kontextusban kivételesen ritkának számít. Hálid Abd el-Gáni Farhát, a buhejrai régészeti terület főigazgatója elmondta, a lelet különösen figyelemre méltó, mivel a sertéseket a vallási hagyományokban gyakran a tisztátalansággal és negatív szimbólumokkal társították, többnyire a káoszt megtestesítő Széth istenhez kötve őket. A kutatók feltételezik, hogy a temetkezés a terület egy adott korszakának specifikus gazdasági vagy lakossági tevékenységéhez köthető.

A szakemberek szerint az eredmények megerősítik, hogy Tell Kóm Azíza kulcsfontosságú lelőhely a Nílus-delta civilizációinak megértésében, a feltárások pedig a következő szezonokban is folytatódnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?