Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége
2026. június 4. 14:37
A több mint egy évtizede tartó polgárháború, a fegyveres konfliktusok és a szélsőséges időjárási jelenségek együttesen a pusztulás szélére sodorták Jemen felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségét - számolt be róla a The Art Newspaper. A nemzetközi izoláció és az intézményi forráshiány ellenére a helyi szakemberek - egyre növekvő számban nők - igyekeznek megóvni a páratlan ókori és iszlám kori műemlékeket, ami a szakértők szerint a jemeni nemzeti identitás megőrzésének alapvető eszközévé vált.
Fotó: Pexels/Mohammad Hadi
Korábban
A dél-jemeni kormány újonnan kinevezett kulturális minisztere, Mutte Ahmed Kászim Dammádzs jelenleg is tárgyalásokat folytat Németországgal, az Egyesült Államokkal, Svájccal és Franciaországgal az illegálisan külföldre csempészett jemeni műkincsek hazaszállításáról. A diplomáciai erőfeszítéseket azonban hátráltatja a múzeumi hálózat alulfinanszírozottsága; a részleg havi költségvetése az ezer dollárt sem éri el.
A szakmai munka a nehézségek ellenére is folytatódik: a kulturális központnak tartott, jelenleg is megosztott Taizz városában a műemlékvédelmi világnapon tartottak nemzetközi konferenciát a madridi székhelyű Heritage for Peace és a Jemeni Régiségügyi és Múzeumi Főigazgatóság (GOAM) szervezésében.
A 2014-ben eszkalálódott polgárháború súlyos károkat okozott az arab ország évezredes történelmi emlékeiben. Szamíra Abdel-Maula Káid al-Kabáti régész tájékoztatása szerint Taizzban megsemmisült a Nemzeti Könyvtár, és súlyosan megsérült a 12. századi al-Káhira erőd, valamint egy 16. századi iszlám szentély is. A konfliktus az északi, húszi felkelők által ellenőrzött területeket sem kíméli: a nemzetközi sajtóban visszhangtalanul maradt, 2025. szeptemberi légicsapás-sorozat jelentős károkat okozott a világörökségi védelem alatt álló Szanaa városában.
A támadások megrongálták a Nemzeti Múzeumot és a Szaladin (Szaláh ad-Dín) negyed 7. századi mecsetjét is, amelynek oszmán kori minaretje jelenleg az összeomlás szélén áll. Keletre, Márib tartományban a Kr. e. 1000 és Kr. u. 275 között virágzó Sábai Királyság régészeti helyszínei, feltáratlan templomai és erődítményei állnak őrizetlenül, teljesen kiszolgáltatva a fosztogatóknak.
A fegyveres pusztítás mellett a klímaváltozás jelenti a másik fő fenyegetést a térségben. Az elsivatagosodás és az erősödő szél a kőfaragványokat erodálja, míg a heves esőzések és áradások a tradicionális vályogépítészetet mossák el. A helyreállításokat gyakran rontja a megfelelő szaktudás hiánya és a modern anyagok, például a cement szakszerűtlen alkalmazása.
A nemzetközi segélyszervezetek - köztük az UNESCO - tevékenységének visszaszorulásával és a szakképzett fiatal munkaerő elvándorlásával párhuzamosan a műemlékvédelmi feladatokat egyre nagyobb arányban nők veszik át. A női szakemberek és régészek irányítják többek között a "marna'a" nevű, állati erővel működtetett, hagyományos jemeni vízemelő szerkezetek és épületegyüttesek rehabilitációját is, kísérletet téve a szellemi és épített örökség megmentésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Két ősi folyó egyesüléséből jöhetett létre az Eufrátesz 15:23
- Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége 14:37
- Első világháborús szellemflotta nyugszik a Mallows-öbölben 13:41
- Diplomáciai vitát robbantott ki a szovjet katonai sírok áthelyezése Litvániában 12:58
- Egy tragikus sorsú herceg és Konstantinápoly eleste 12:11
- Emberi erővel szállították Stonehenge központi oltárkövét 10:32
- Kiállítás nyílt a kommunista diktatúra börtönvilágáról 10:22
- Kissinger tudatosan manipulálta saját történelmi emlékezetét 09:50
