Hónap: június • Nap: 09
68. június 9.
Nero császár öngyilkosságot követ el
Galba és Iulius Vindex galliai helytartó felkelése, valamint a testőrség (praetorianusok) elpártolás után Nero öngyilkosságot követett el. A felkelés a birodalom egész nyugati részét hatalmába kerítette és komolyan megrendítette Nero önkényuralmát. Már évekkel előbb élvhajhászása és méltatlan viselkedése miatt több Nero-ellenes összeesküvésre került sor, de ezek nem sikerültek. A lázongások a senatussal való összeütközésekre és a sok kivégzésre vezethetők vissza. Az első összeesküvést, melyet 65-ben lelepleztek, Calpurnius Piso consul vezette (a Piso-féle összeesküvés). Az összeesküvés a korszak sztoikus ellenzéki mozgalmából táplálkozott. Nero ennek leleplezése után az abban részt vevő családok számos tagját kivégeztette, öngyilkosságra kényszerítette vagy száműzette. A császár bosszúja egykori nevelőjét, Senecát sem kímélte.
193. június 9.
Septimius Severus bevonul Rómába
Marcus Aurelius halála után, aki fiát, Commodust jelölte ki utódjául, Róma külpolitikai helyzete hosszú időre viszonylag békés maradt. Belpolitikailag azonban a korszakot összeesküvések sora jellemezte, melynek csak Septimius Severus vetett véget Clodius Albinus Lugdunum melletti 197. február 19-i legyőzésével. 193-ig az ellenzék megerősödött Commodusszal szemben, uralkodásra képtelen, pazarló hajlamú és hatalmi mámorban szenvedő uralkodónak tartották. Az elégedetlenség összeesküvésben öltött testet, melynek Commodus is áldozatául esett. A következő hónapokban a egymás után több császárt kiáltottak ki, először a praefectus Urbis Pertinax-ot, majd a praetorianusok Didius Julianus mellett döntöttek. Őket végül vagy meggyilkolták, vagy a rómaiak nem fogadták el. A provinciák légiói is bekapcsolódtak a küzdelmekbe. Végül a Carnuntumban április 9-én császárrá kikiáltott Septimius Severus - a hadseregre támaszkodva - kerekedett felül, és megalapította a Severusok dinasztiáját. Kemény vezetése és katonai sikerei a parthus határon stabil időszakot biztosítottak Róma számára. Mint a hadsereg tagja - Septimius Severus az első `katonacsászár` -, aki a szenátori ranglétrát végigjárva consul és helytartó is volt, ellentétben a III. század 2. felének `igazi` katonacsászáraival, akik uralomra kerülésük előtt katonaként szolgáltak.
1333. június 9.
A Szentgyörgyi testvérek megosztoznak a Pozsony megyei Csütörtökhely falun
Az oklevél leírása szeint a helység hetipiacán állatokat, szörmét, bőrt, lent posztót, élelmiszert, bort és faárut árusítanának. A középkori Magyarországon számos településen tartottak vásárokat, amelyekre a helynév tagja is utal (szerda, csütörtök, szombat). Az ország fő külkereskedelmi partnere Németország és Itália volt, bár a lengyelországi és havasalföldi forgalom sem volt elhanyagolható. A kivitel zömét Mátyás koráig élőállat - elsősorban az akkor még ritka nagy testű szarvasmarha - és bor tette ki, ezekhez társult a réz is. A behozatalban mindvégig luxuscikkek álltak az első helyen, kivált különleges textíliák és keleti fűszerek, melyek az udvar és az előkelők presztízsfogyasztását elégítették ki. Valószínű, hogy az import értéke jócskán meghaladta az exportét, és a tartósan passzív külkereskedelmi mérleget az ország aranyban és ezüstben egyenlítette ki. Mind az importot, mind az export nagy részét délnémet és itáliai városok kereskedői bonyolították le, többjüknek a legfontosabb magyar városokban is voltak lerakataik vagy képviselőik. A legjelentősebb piac Buda volt, az udvar jelenléte folytán itt volt a legnagyobb a kereslet a luxuscikkek iránt. A forgalomból a kincstárnak, a harmincadnak nevezett vám járt, amelyet a 15. századtól kezdve a határ átkelőhelyein szedtek. A forgalom össze-volumene azonban nem volt igazán jelentős. 1400 táján a harmincadvámok alig 6 százalékát tették ki a kincstár bevételeinek.
1657. június 9.
II. Rákóczi György az erdélyi és svéd hadak élén bevonul Varsóba
1704. június 9.
Károlyi Sándor portyázó csapatai Bécsig hatolnak
1776. június 9.
Megszületett Amadeo Avogadro olasz fizikus
Szülővárosában, Torinóban tanult, jogász lett, s 1800-ban magánszorgalomból kezdett matematikával és fizikával foglalkozni, valószínűleg Volta felfedezéseinek hatására. 1806-ban a torinói akadémia demonstrátora, 1809-ben a Vercelli Kollégiumban a természetfilozófia professzora lett. 1820-ban az első itáliai matematikai fizikai tanszék vezetője lett Torinóban, 1822-ben politikai nyomásra lemondott, de professzori címét megtarthatta. Ekkor a számvevőszék tanácsosa lett. 1834-ben ismét ő lett a tanszék vezetője, 1850. évi visszavonulásáig. Főleg molekuláris fizikával foglalkozott, a folyadékok és gázok fizikáját, valamint az elektromos jelenségeket kutatta. Az atomelmélet egyik megalapozója volt, 1811-ben fogalmazta meg a róla elnevezett tételt, amely szerint azonos nyomású és hőmérsékletű, egyenlő térfogatú gázokban a molekulák száma egyenlő. Ezzel lehetőség nyílt a gáznemű anyagok molekulatömegének meghatározására, melynek módszerét is kidolgozta. (Egyes források szerint augusztus 9-én született.)
1781. június 9.
Megszületett George Stephenson, a vasúti gőzvontatás úttörője
Gyermekkorától érdeklődött a mechanikai szerkezetek iránt. Newcastle-tól 11 kilométerre, Killingworth szénbányájának gépészeként sorra megismerkedett a korabeli gőzgépekkel és szenvedélyesen tanulmányozta a forgó mozgás kialakításának fortélyait. Azt világosan látta, hogy a csillék vontatásához nem lehet egy Watt-gőzgép szerkezeti felépítését alkalmazni, ezért hosszas kísérletezésbe kezdett. Elsőként ismerte fel azt az elvet, hogy a sima abroncsú kerekek és a sima színfelület között tapadás lép fel. A gőzmozdony tűzterének léghuzatát azáltal növelte meg, hogy a távozó fáradt gőzt bevezette a füstkéménybe, a kazántér hevítéséhez pedig csőnyalábot alkalmazott. Ezen elvek alapján 1814-ben ő építette az első üzemképes gőzmozdonyt, majd 1823-ban Newcastle-ban megalapította az első mozdonygyárat. Az általa épített és 1825-ben Stockton és Darlington között megnyílt vonal volt az első, rendszeres személyforgalmat lebonyolító gőzüzemű vasút. Leghíresebb mozdonyát, a Rocket-et (Rakéta), amely 58 km-es sebességgel haladt, 1829-ben építette. Amikor a vasútvonal megnyitásának híre eljutott Magyarországra, Kultsár István, a kor vezető újságírója ezt írta a Magyar Kurírban: `Valami Stephenson nevű anglius olyan masinát fundált ki, melyet füsttel és forróvízzel hajtanak. Higgye, aki akarja`. Chesterfield-ben halt meg 1848. augusztus 12-én.
1815. június 9.
A résztvevő országok aláírják a bécsi kongresszus záró dokumentumát
1870. június 9.
Meghal Charles Dickens
A Rochester melletti Gadshill Place-ben, 58 éves korában meghal Charles Dickens brit író. Többek között `Twist Olivér` és `Copperfield Dávid` című művei tették világhírűvé. Az anglikán polgárcsaládból származó Dickens regényeiben mindenekelőtt a viktoriánus korszak szociális helyzetét állítja pellengérre. Szemléletes, egyszerű nyelvezete mély benyomást keltve ábrázolja az élet árnyoldalait. Különös szeretettel viseltetik az eredeti gondolkodású csodabogarak iránt, gyengéiket sok humorral mutatja be.
1876. június 9.
Megszületett Kertész K. Róbert építész
Oklevelét a budapesti műegyetemen kapta, 1900-1908 között az ókori építészet tanszékén volt tanársegéd. 1922-34 között a Kultuszminisztérium Művészeti Ügyosztályának vezetője, államtitkár, a Magyar Műhely Szövetség elnöke volt. Tanulmányútjai során bejárta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. 1918-ban a kelet-ázsiai építőművészet tárgyköréből magántanári képesítést kapott. Ő tervezte Sváb Gyulával a gödöllői premontrei gimnáziumot (ma Szent István Egyetem), 1935-ben Weichinger Károllyal elkészítette a budapesti Városközpont terveit. 1940-ben Weichingerrel első díjat nyertek az új városháza tervpályázatán, de a tervek nem valósultak meg. Weichingerrel együtt készítették el a lőrinci erőmű lakótelepének rendezési tervét és középületeinek terveit, a városligeti Virágcsarnokot is ketten tervezték. 1907-ben Sváb Gyulával kiadta A magyar parasztház című tervgyűjteményt. Több tanulmányt írt a keleti és a magyar építészetről.
1915. június 9.
Az olasz csapatok támadást indítanak Isonzónál
1931. június 9.
Meghal Pápay József nyelvész
Nagyigmándon született 1873. július 1-jén. 1897-ben a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1898-1899-ben Zichy Jenő harmadik expedíciójának nyelvészeként nagyobb utazást tett Oroszországban és Szibériában, ahol a csuvas, illetve az osztják népet és nyelvet tanulmányozta. Kiadta Reguly Antal osztják (hanti) gyűjteményéből a hősi énekek egy részét - 1905-ben jelent meg az Északi-osztják népköltési gyűjtemény -, és a kiadatlanul maradt többi szöveget is megfejtette. Sokat idézett munkája a Reguly Antal emlékezete. 1909-14-ben a debreceni református főiskolán, 1914-től haláláig a debreceni egyetemen volt a magyar nyelvtudomány és a finnugor összehasonlító nyelvészet tanára. Tevékenységének köszönhetően lett Debrecen évtizedeken át az obi-ugor kutatások egyik fő színtere.
1941. június 9.
Irakban új kormány alakul
1977. június 9.
Kádár Jánost fogadja a pápa
Kádár János látogatása a pápánál. Kádár Jánost `olaszországi látogatása során` 1977. június 9-én a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta VI. Pál pápa. A pápa ekkor fogadott első ízben kommunista pártvezért, aki nem viselt egyben állami funkciót. Az egyórás audiencián a pápa a találkozót `az Apostoli Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok rendezése` befejező aktusának nevezte. Nagyra értékelte az egyházi hierarchia teljessé válását, az egyház működésének biztosítását. A pápa szóba hozta a papok személyes szabadságát, hogy Magyarországon még börtönben ül egy pap - igaz, ő az egyetlen (Lénárd Ödön piarista). A párt első titkárának szavai: a párt egyházpolitikája szerves része a szövetségi politikának, és hosszú távon, történelmileg számol a vallás és az egyház jelenlétével a magyar társadalomban. Kádár Rómából telefonon intézkedett: engedjék szabadon a bebörtönzött papot.
1991. június 9.
Működésbe lép a Pinatubo vulkán
A Fülöp-szigeteken működésbe lépett a mintegy 600 éve szunnyadó Pinatubo nevű vulkán, amely végül június 12-én hatalmas robbanással kitört. A közelben lévő Subic Bay amerikai haditengerészeti támaszpontról már korábban evakuálták 14500 amerikai katonát és hozzátartozóikat, velük együtt elhagyta lakhelyét egy itt élő törzs 23 ezer tagja is. A természeti csapás közel 800 ezer embert sújtott. A vulkáni iszaptengerben és az azt követő áradások következtében több mint 7 ezer hajlék dőlt romba, 850 ember vesztette életét. A vulkánkitörést lavinaomlások sora követte, ami erős esőzéssel párosult. Az árvíz és a lehullott hamuréteg okozta gázmérgezés is növelte a katasztrófa áldozatainak számát. Sok éghajlatkutatónak az volt a véleménye, hogy a Pinatubo kitörése olyan nagytömegű hamut juttatott a Föld légkörébe, ami még az ózonrétegre is kihatott. A tudósok mintegy 800 vulkánról állítják egyébként, hogy ma is működőképesek. Ezek többsége a Csendes-óceán térségében van.
