Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban

A 2016-ban indult "Bàsura Revisited" elnevezésű multidiszciplináris projekt keretében a szakemberek a barlang mintegy 800 méter hosszú járatrendszerét, különösen a megkövesedett emberi lábnyomokat őrző Rejtélyek Csarnokát vizsgálták újra.

A kutatók pollen- és faszénanalízissel elemezték a lerakódásokat, amelyekből kiderült, hogy a korábban feltételezett vastag fáklyák helyett az őskori látogatók mindössze két-három centiméter átmérőjű erdeifenyő-gallyakat égettek. Bár az 1950-es évek első ásatásai idején a nyomokat még neandervölgyieknek tulajdonították, a modern kormeghatározás egyértelműen bizonyította: egy öt főből és egy velük tartó kutyaféléből álló, a gravetti kultúrához tartozó csoport járt a helyszínen az utolsó jégkorszak végén.

A tudományos feltevések igazolására a kutatócsoport kísérleti régészeti módszereket alkalmazott egy hasonló környezeti adottságokkal rendelkező közeli barlangban. Az öt fő bevonásával végzett tesztek során bebizonyosodott, hogy mindössze két égő fenyőág elegendő fényt biztosított a libasorban haladó csoport számára, és a lángok mintegy tízméteres látótávolságot tettek lehetővé.

Az apró gallyak használata logikus és rendkívül hatékony választásnak bizonyult: minimális füsttel jártak, mérsékelték a vakító fényt a teljes sötétségben, és gazdaságos volt a használatuk is. A mérések alapján egy gally percenként nagyjából négy centimétert égett el, így a becslések szerint a mintegy kétórás föld alatti oda-vissza úthoz összesen húsz darab, harminc centiméter hosszú ágra volt szükség.

A feltárás során az is egyértelművé vált, hogy a gravetti kultúra emberei tudatosan és alkalmazkodva használták fel a környezetükben rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat. A jégkorszak végi hideg, száraz klímában a liguriai tájat nyílt sztyeppei növényzet és elszórt fenyőerdők jellemezték. A barlangi üledékben talált pollenek jelentős részét a barlangi medvék hordták be a bundájukon a téli alvásuk idején, ami jól mutatja a térség egykori gazdag faunáját.

A vizsgált leletanyag nemcsak a paleolitikumi világítástechnika részleteit tisztázza, hanem azt is bizonyítja, hogy az emberi csoportok már 14 ezer évvel ezelőtt is rendkívül finomhangolt eszközhasználattal és szervezett csoportdinamikával rendelkeztek a veszélyes, föld alatti környezet meghódítása során.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?