Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban

A 2016-ban indult "Bàsura Revisited" elnevezésű multidiszciplináris projekt keretében a szakemberek a barlang mintegy 800 méter hosszú járatrendszerét, különösen a megkövesedett emberi lábnyomokat őrző Rejtélyek Csarnokát vizsgálták újra.

A kutatók pollen- és faszénanalízissel elemezték a lerakódásokat, amelyekből kiderült, hogy a korábban feltételezett vastag fáklyák helyett az őskori látogatók mindössze két-három centiméter átmérőjű erdeifenyő-gallyakat égettek. Bár az 1950-es évek első ásatásai idején a nyomokat még neandervölgyieknek tulajdonították, a modern kormeghatározás egyértelműen bizonyította: egy öt főből és egy velük tartó kutyaféléből álló, a gravetti kultúrához tartozó csoport járt a helyszínen az utolsó jégkorszak végén.

A tudományos feltevések igazolására a kutatócsoport kísérleti régészeti módszereket alkalmazott egy hasonló környezeti adottságokkal rendelkező közeli barlangban. Az öt fő bevonásával végzett tesztek során bebizonyosodott, hogy mindössze két égő fenyőág elegendő fényt biztosított a libasorban haladó csoport számára, és a lángok mintegy tízméteres látótávolságot tettek lehetővé.

Az apró gallyak használata logikus és rendkívül hatékony választásnak bizonyult: minimális füsttel jártak, mérsékelték a vakító fényt a teljes sötétségben, és gazdaságos volt a használatuk is. A mérések alapján egy gally percenként nagyjából négy centimétert égett el, így a becslések szerint a mintegy kétórás föld alatti oda-vissza úthoz összesen húsz darab, harminc centiméter hosszú ágra volt szükség.

A feltárás során az is egyértelművé vált, hogy a gravetti kultúra emberei tudatosan és alkalmazkodva használták fel a környezetükben rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat. A jégkorszak végi hideg, száraz klímában a liguriai tájat nyílt sztyeppei növényzet és elszórt fenyőerdők jellemezték. A barlangi üledékben talált pollenek jelentős részét a barlangi medvék hordták be a bundájukon a téli alvásuk idején, ami jól mutatja a térség egykori gazdag faunáját.

A vizsgált leletanyag nemcsak a paleolitikumi világítástechnika részleteit tisztázza, hanem azt is bizonyítja, hogy az emberi csoportok már 14 ezer évvel ezelőtt is rendkívül finomhangolt eszközhasználattal és szervezett csoportdinamikával rendelkeztek a veszélyes, föld alatti környezet meghódítása során.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Blondi szemszögéből nézhetjük végig Hitler utolsó napjait
• Cranach festményének útja Hitler nappalijától a londoni Nemzeti Galériáig
• A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
• Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
• Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
• A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
• Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”