A török kori palánkvár külső árkát fedezhették fel Baján

Fotó: Türr István Múzeum / Sepsi Gergő

Csuvár-Andrási Réka régész-muzeológus elmondta: a megelőző feltárás során előkerült nagyméretű árok minden valószínűséggel az 1542-ben épült bajai török palánkvár külső védvonalához tartozott. Az erődítmény pontos elhelyezkedése eddig ismeretlen volt, létezésére szinte csak Evlia Cselebi, a híres 17. századi török utazó leírásai utaltak, melyek alapján nagyjából a mai belváros, a Szentháromság tér környékére lokalizálható a vár. A most talált monumentális árok az első kézzelfogható régészeti bizonyítéka lehet az erődítmény pontos helyének - hangsúlyozta.

A szakember kiemelte: az árok jól megfigyelhető metszetfala szinte tankönyvi pontossággal mutatja a város múltját, így a különféle rétegeket közvetlenül történelmi eseményekhez tudták kötni. A legfelső, erőteljes égési réteg a szinte egész várost elpusztító, jól dokumentált 1840 május 1-jei nagy bajai tűzvész nyoma. Az alatta lévő égett rétegből egy I. Lipót korabeli érme került elő.

Mint mondta: Baja 1696-ban, épp az ő uralkodása alatt lett mezőváros, miután a Habsburg csapatok a Szent Liga segítségével 1687-ben kiszorították a törököket. A mélyebb rétegekben pedig már a hódoltság korának anyaga húzódott. Csuvár-Andrási Réka hozzátette: az ásatás leglátványosabb lelete az a csaknem háromkilós, ép ágyúgolyó, illetve egy puskagolyó, amelyek feltehetően a Lipót-korhoz, vagyis a török alóli felszabadító háborúk időszakához köthetők.

Pap Evelin ásatásvezető régész-muzeológus az egykori késő középkori-kora újkori településobjektumok leleteivel kapcsolatban elmondta: az árok mellett egy nagyméretű, kétosztatú, cölöpszerkezetes ház alapjait, tapasztott padlóját és egy konyhai tűzhely maradványait is sikerült dokumentálniuk.

A belvárosi terület rendkívül gazdagnak bizonyult: a hulladék- és gabonatároló gödrökből rengeteg állatcsont, égett növényi maradványok, cseréppipa- és kályhaszem-töredékek, csontnyelű vaskés, egy köves gyűrű töredéke, festett és mázas török kerámiák, valamint egy szórvány római kori érme is előkerült.

Az edények közül kiemelkedik a 16. századra keltezhető, grafitos anyagú, úgynevezett bécsi fazekak felbukkanása, a keltező érmék közül pedig egy I. Szulejmán szultán idejéből (1555-1566) származó, átlyukasztott ezüst akcse, amelyet egykor akár medálként is viselhettek.

Csuvár-Andrási Réka a feltárás kapcsán kiemelte: a bajai köztudatban élő romantikus legendával ellentétben a város alatti pincerendszerek egyike sem török kori, hanem kivétel nélkül későbbi, kora újkori és újkori építmények, amelyekből sosem került elő hódoltság kori tárgy.

A Türr István Múzeum munkatársai hangsúlyozták: a Galamb utcai feltárás eredményeit és a leletanyagot a tisztítás és a restaurálás után kiadványokban és kiállítás formájában mutatják majd be a nagyközönségnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
• Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után
• Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók
• Római kori fürdőkomplexumot tártak fel Hollandiában
• Világörökség lehet a dunai limes és az óbudai Hadrianus-palota
• Egyedülálló római kori mészégető kemencét tártak fel Bicske határában
• Illegális kincskeresőket követve tártak fel egy hatalmas villát Róma közelében
• Késő antik hajóroncs leleteiből nyílt kiállítás Aquincumban
• Római császári ajándékok legitimálták a barbár királyságok hatalmát