Az izraeli hadsereg elfoglalta a keresztesek libanoni erődjét

Az IDF tájékoztatása szerint a Litáni-folyó völgye fölé magasodó sziklagerincen fekvő erőd elfoglalása a frontvonal kiszélesítését célzó, több dandár bevonásával zajló offenzíva része volt, amelynek célja a Hezbollah fegyveres csoport állásainak felszámolása. Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter a közösségi médiában megerősítette, hogy a Goláni-dandár katonái felvonták a zászlót az építményen.

Ezzel párhuzamosan a Zöld Déliek Szövetsége (Green Southerners Association) nevű libanoni környezet- és örökségvédelmi szervezet arra figyelmeztetett, hogy a támadás során tüzérségi találatok és fehérfoszfor-lövedékek érték a történelmi helyszínt, a nemzetközi közösség pedig az ország szuverenitásának megsértéseként ítélte el a beavatkozást.

A Beaufort-erőd a modern kori történelem során nem először válik csatatérré. Az 1982-es első libanoni háború idején az izraeli erők heves harcok árán vették be a Palesztinai Felszabadítási Szervezet által védett várat. Ezt követően az izraeli hadsereg tizennyolc éven át, egészen a 2000-ben történt kivonulásig megszállás alatt tartotta a területet. A folyamatos katonai jelenlét és a bombázások súlyos károkat okoztak a középkori falakban. Egy 2003-as állapotfelmérést követően 2011-ben indult meg a műemlék átfogó, 3,5 millió dolláros költségvetésű helyreállítása kuvaiti és libanoni finanszírozással, amelynek révén a vár népszerű turisztikai célponttá vált.

Az erődítmény kilencszáz éves stratégiai jelentősége a földrajzi adottságaiból fakad, mivel falairól belátható Dél-Libanon és Észak-Izrael jelentős része. A vár középkori története 1139-ben kezdődött, amikor Fulkó jeruzsálemi király elfoglalta a helyszínen álló korábbi erődítést, és nagyszabású keresztes támaszponttá építtette át. A Szidón urai által birtokolt várat a harmadik keresztes hadjárat idején, 1190-ben Szaladin egyiptomi szultán csapatai vették be. Bár egy békeszerződés révén ötven évvel később visszakerült a keresztények, majd a templomos lovagrend kezébe, 1268-ban Bajbarsz mameluk szultán véglegesen elfoglalta.

A következő évszázadokban az épületegyüttes katonai funkciója fokozatosan háttérbe szorult, majd egy 1837-es földrengés során a falak jelentős része romba dőlt. A 19. század végén és a 20. század elején európai régészek és utazók kezdték meg a terület tudományos dokumentálását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2012

• Öveges professzor, mindenki fizikatanára
• Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
• A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
• Vietnam öröksége - Irak árnyéka
• Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
• Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
• Variációk Fidel Castro likvidálására
• Kossuth „búcsúja” prózában és versben
• Megmentésre váró hungarikumok