Az izraeli hadsereg elfoglalta a keresztesek libanoni erődjét
2026. június 2. 19:28
Az izraeli csapatok a dél-libanoni hadműveletek során elfoglalták a Beaufort-erődöt (arab nevén: Kalat as-Sakif), ezzel a 12. századi keresztes vár ismét a közel-keleti fegyveres konfliktusok fókuszába került - áll az izraeli hadsereg (IDF) hivatalos közleményében. A lépés nemcsak katonai, hanem örökségvédelmi szempontból is kritikus, mivel a műemlék hadszíntérként történő újbóli felhasználása súlyosan veszélyezteti a régió egyik legjelentősebb középkori építészeti emlékének épségét és a közelmúltban elvégzett restaurálási munkálatok eredményeit.
Korábban
Az IDF tájékoztatása szerint a Litáni-folyó völgye fölé magasodó sziklagerincen fekvő erőd elfoglalása a frontvonal kiszélesítését célzó, több dandár bevonásával zajló offenzíva része volt, amelynek célja a Hezbollah fegyveres csoport állásainak felszámolása. Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter a közösségi médiában megerősítette, hogy a Goláni-dandár katonái felvonták a zászlót az építményen.
Ezzel párhuzamosan a Zöld Déliek Szövetsége (Green Southerners Association) nevű libanoni környezet- és örökségvédelmi szervezet arra figyelmeztetett, hogy a támadás során tüzérségi találatok és fehérfoszfor-lövedékek érték a történelmi helyszínt, a nemzetközi közösség pedig az ország szuverenitásának megsértéseként ítélte el a beavatkozást.
A Beaufort-erőd a modern kori történelem során nem először válik csatatérré. Az 1982-es első libanoni háború idején az izraeli erők heves harcok árán vették be a Palesztinai Felszabadítási Szervezet által védett várat. Ezt követően az izraeli hadsereg tizennyolc éven át, egészen a 2000-ben történt kivonulásig megszállás alatt tartotta a területet. A folyamatos katonai jelenlét és a bombázások súlyos károkat okoztak a középkori falakban. Egy 2003-as állapotfelmérést követően 2011-ben indult meg a műemlék átfogó, 3,5 millió dolláros költségvetésű helyreállítása kuvaiti és libanoni finanszírozással, amelynek révén a vár népszerű turisztikai célponttá vált.
Az erődítmény kilencszáz éves stratégiai jelentősége a földrajzi adottságaiból fakad, mivel falairól belátható Dél-Libanon és Észak-Izrael jelentős része. A vár középkori története 1139-ben kezdődött, amikor Fulkó jeruzsálemi király elfoglalta a helyszínen álló korábbi erődítést, és nagyszabású keresztes támaszponttá építtette át. A Szidón urai által birtokolt várat a harmadik keresztes hadjárat idején, 1190-ben Szaladin egyiptomi szultán csapatai vették be. Bár egy békeszerződés révén ötven évvel később visszakerült a keresztények, majd a templomos lovagrend kezébe, 1268-ban Bajbarsz mameluk szultán véglegesen elfoglalta.
A következő évszázadokban az épületegyüttes katonai funkciója fokozatosan háttérbe szorult, majd egy 1837-es földrengés során a falak jelentős része romba dőlt. A 19. század végén és a 20. század elején európai régészek és utazók kezdték meg a terület tudományos dokumentálását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Első világháborús lövészárkokat találtak VIII. Henrik egykori rezidenciájánál 08:14
- Ismeretlen Mozart-kéziratot fedeztek fel Párizsban 06:31
- Az Azori-szigeteken hoznák létre Portugália nemzeti víz alatti régészeti múzeumát tegnap
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban tegnap
- Veszélyben a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára tegnap
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit tegnap
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában tegnap
- A valódi Enola Holmesok: így dolgoztak a viktoriánus kori Anglia női nyomozói tegnap
