Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
2020. március 4. 16:57 Múlt-kor
Megkerülhetetlen toposz az irodalomban, a filmben és a közbeszédben egyaránt, hogy a középkor embere – különösen, ha jobbágyi sorban élt – büdös és koszos volt, továbbá semmiféle fogalma nem volt a higiéniáról. E nézet bizonyítékaként gyakran hivatkoznak a nagy járványokra, mint például a 14. századi fekete halálra, illetve az olyan történelmi alakokra, akik arról híresek, hogy nemigen fürödtek. Kasztíliai Izabella spanyol királynő (ur. 1474-1504) például állítólag dicsekedett is azzal, hogy életében két alkalommal vett fürdőt: a születése napján, és aznap, amikor feleségül ment Aragóniai Ferdinándhoz.
Korábban
Mit gondoltak a fürdésről a középkorban?
Kétségtelen, hogy a vízvezetékek általános elterjedése előtti korokban az embereknek akkor is nehezükre esett volna a mai higiéniai elvárásokhoz tartani magukat, ha ez lett volna a szándékuk.
Mindazonáltal nem szabad feltételezni, hogy a középkorban nem érdekelte az embereket a személyes higiénia – Izabella királynő lánya, a későbbi II. („Őrült”) Johanna (ur. 1504-1555) olyan gyakran fürdött és mosta haját, hogy férje, I. Fülöp király attól félt, beteg lesz a sok tisztálkodástól.
Fülöp aggodalmai a korabeli orvostudomány elméleteiben gyökereztek, amelyek szerint a túlzott tisztálkodás legyengítheti a szervezetet.
A rendszeres tisztálkodás szükségességét azonban komolyan nem vitatták ekkoriban sem: tudták, hogy a látható kosz másként nem távolítható el a testről, és azt is, hogy a láthatatlan szennyeződések – például az izzadság –, amelyeket az emésztés káros melléktermékeinek tartottak, idővel árthatnak az egészségnek, fertőzések és az élősködők megtelepedése formájában.
A középkori orvosi feljegyzések és a különféle élettanácsokkal foglalkozó művek egyaránt a higiéniára való odafigyelésre buzdítottak, főként a reggelenkénti kéz-, arc- és szájmosásra, valamint a napközbeni rendszeres kézmosásra, főleg evés előtt.
A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb középkori orvos pártolója volt a fürdésnek. Egyedül járványok idején intettek óvatosságra, egyrészt amiatt, hogy a test melegítése megnyitja a pórusokat a fertőzések előtt, másrészt amiatt, hogy a nyilvános fürdőkben könnyen terjedtek a fertőzések.
Úgy gondolták azonban, a rendszeres fürdés megelőzheti a betegségeket, továbbá gyógymódként is előírták számos panasz esetén, a hólyagkövektől a rossz kedvig. A késő középkorban az esti fürdés vagy lábmosás gyakran javasolt gyógymódja volt a megfázásnak is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Holtában sem térhetett haza békével a turini remete, Kossuth Lajos tegnap
- Álruhában és díszes pompámban zajlottak a fejedelmi utazások a 18. században tegnap
- Lebegés a Plútó gravitációjában és Nessie teteme: hét jól sikerült áprilisi tréfa tegnap
- Változatos eredetmítoszok magyarázzák az április elsejei tréfákat tegnap
- Egybekovácsolta a széttöredezett Német Birodalmat a Vaskancellár, Otto von Bismarck tegnap
- A Föld forgását és a leghíresebb kettős ügynököt is leleplezte az Eiffel-torony 2023.03.31.
- Majdnem harminc évet várt az elismerésre Kertész Imre és a Sorstalanság 2023.03.31.
- Csodálatos családi programokkal nyitja újra kapuit a budapesti Ráth György-villa szombaton 2023.03.31.
