2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?

2020. március 4. 16:57 Múlt-kor

Megkerülhetetlen toposz az irodalomban, a filmben és a közbeszédben egyaránt, hogy a középkor embere – különösen, ha jobbágyi sorban élt – büdös és koszos volt, továbbá semmiféle fogalma nem volt a higiéniáról. E nézet bizonyítékaként gyakran hivatkoznak a nagy járványokra, mint például a 14. századi fekete halálra, illetve az olyan történelmi alakokra, akik arról híresek, hogy nemigen fürödtek. Kasztíliai Izabella spanyol királynő (ur. 1474-1504) például állítólag dicsekedett is azzal, hogy életében két alkalommal vett fürdőt: a születése napján, és aznap, amikor feleségül ment Aragóniai Ferdinándhoz.

fürdőzés
Kép forrása: millefleurstapestries.com

Mit gondoltak a fürdésről a középkorban?

Kétségtelen, hogy a vízvezetékek általános elterjedése előtti korokban az embereknek akkor is nehezükre esett volna a mai higiéniai elvárásokhoz tartani magukat, ha ez lett volna a szándékuk.

Mindazonáltal nem szabad feltételezni, hogy a középkorban nem érdekelte az embereket a személyes higiénia – Izabella királynő lánya, a későbbi II. („Őrült”) Johanna (ur. 1504-1555) olyan gyakran fürdött és mosta haját, hogy férje, I. Fülöp király attól félt, beteg lesz a sok tisztálkodástól.

Fülöp aggodalmai a korabeli orvostudomány elméleteiben gyökereztek, amelyek szerint a túlzott tisztálkodás legyengítheti a szervezetet.

A rendszeres tisztálkodás szükségességét azonban komolyan nem vitatták ekkoriban sem: tudták, hogy a látható kosz másként nem távolítható el a testről, és azt is, hogy a láthatatlan szennyeződések – például az izzadság –, amelyeket az emésztés káros melléktermékeinek tartottak, idővel árthatnak az egészségnek, fertőzések és az élősködők megtelepedése formájában.

A középkori orvosi feljegyzések és a különféle élettanácsokkal foglalkozó művek egyaránt a higiéniára való odafigyelésre buzdítottak, főként a reggelenkénti kéz-, arc- és szájmosásra, valamint a napközbeni rendszeres kézmosásra, főleg evés előtt.

A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb középkori orvos pártolója volt a fürdésnek. Egyedül járványok idején intettek óvatosságra, egyrészt amiatt, hogy a test melegítése megnyitja a pórusokat a fertőzések előtt, másrészt amiatt, hogy a nyilvános fürdőkben könnyen terjedtek a fertőzések.

Úgy gondolták azonban, a rendszeres fürdés megelőzheti a betegségeket, továbbá gyógymódként is előírták számos panasz esetén, a hólyagkövektől a rossz kedvig. A késő középkorban az esti fürdés vagy lábmosás gyakran javasolt gyógymódja volt a megfázásnak is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Jean-Baptiste-Siméon Chardin: A mosólány (1735 k.) (kép forrása: Wikimedia Commons)Kép forrása: medievalists.netKép forrása: pilloledistoria.itKép forrása: womenhistoryandart.blogspot.comMolnár József: Árpád-házi Szent Margit halála (1857)Canterbury-i Szent Tamás mártírhalála egy középkori illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár