A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
2019. szeptember 3. 18:02 Múlt-kor
A középkor – bármennyire kényelmes tempójúnak és helyhez kötöttnek tűnhet az akkori élet – igen gyakran járt nagy utazásokkal. Egyes emberek egész életükben vándoroltak, mások – különösen a jobbágyok – egyik földesúr birtokáról a másikéra, vagy a városba be, illetve onnan kifelé költöztek időről időre. Az élénk vallási élet közepette igen sokan indultak akár meglehetősen távoli zarándokutakra is. A költözés és a hosszú utak megtétele gyakoribb volt, mint az a forrásokból elsőre kitűnik.
Korábban
Mozgalmas idők
A jobbágyi sorban élő kamaszok egyik legjobb lehetősége volt a későbbi jobb megélhetésre (és a jó házasság kötéséhez szükséges vagyon megteremtésére) a városokba való ideiglenes beköltözés. Ez a városok fennmaradásához is szükséges volt, mivel azok maguktól nem „termelték újra” lakosságukat, a halálozási arány pedig a zsúfoltság miatt magasabb volt, mint vidéken.
A Fekete-erdő bányászainak jogában állt gazdasági, politikai vagy egyéb okból továbbállni más bányákban dolgozni, az angol molnárok pedig rendszeresen találtak egyre jobb megélhetést az ország különböző pontjain.
A köznépen kívül is bevett volt a gyakori költözés: az európai középkor nagy részét végigkísérték a folyamatosan költöző királyi udvarok, de miután az államhatalom fejlődésével az uralkodó és a hivatalok jórészt letelepedtek, a nemesség továbbra is gyakran ingázott birtokai és a székesfőváros között, a trónörökösök pedig gyakorta olyan helyen nőttek fel, amelyet koronázásukat követően többé nem láttak.
Ezt a sürgő-forgó, számos ponton összeérő világot számtalan utazó töltötte meg: hírvivők és futárok, követek, zarándokok, kereskedők, csavargók, prédikátorok, misszionáriusok, diákok, katonák és felfedezők.
Mindez akár romantikus képet is adhatna: az idegen vallású területen harcoló zsoldosokhoz kiutazó lelkipásztorokról, a szegények mekkai zarándoklatát élelemmel és szállással támogató muszlim nemesasszonyokról, és a kontinens minden szegletéből egy király meggyógyítására összesereglő orvosokról egyaránt maradtak fenn leírások. A romantikába egyetlen tényező rondít bele: a középkorban a szárazföldön utazni valóságos kínszenvedés volt.
A vízi utazás néhol rendelkezésre állt, és sokan ezt részesítették előnyben – különösen, ha nagy mennyiségű árut kellett mozgatni. A hajózás azonban saját kockázatait és költségeit is vonzotta maga után, továbbá kizárólag hajózható vizekre korlátozódott, amelyből a középkori Európában jóval kevesebb volt, mint napjainkban. A legtöbb utazás a középkori utakon zajlott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Az árvaságtól a mártírhalálig: Radnóti Miklós élete
- A magyar szabadságharc kevésbé ismert ágyúöntője, Ganz Ábrahám
- Náci kémből a Világ Igaza: Oskar Schindler pálfordulása
- Az engedélyezett 200 helyett 5000 zsidó megmentésére vállalkozott a spanyol diplomata
- Egy középkori pogrom áldozatait azonosították Angliában
- 91 ember életébe került, hogy nem vették komolyan az Irgun figyelmeztetését
- A politika sötét árnyai elől az alkotásba menekült Marc Chagall
- A halál angyalának leleplezése: exkluzív interjú a Mengelét üldöző nyomozóval
- A nácik őrült terve, avagy így éltek volna túszként a zsidók Madagaszkáron
- A francia bagett is a szellemi világörökség része lett 20:16
- 97 éves a magyar rádiózás – galéria 19:05
- Húszezren tiltakoztak némán az önkényuralom ellen Vörösmarty Mihály temetésén 17:05
- Emlékérmét adtak ki Nagy-Britanniában a 60 éves Rolling Stones tiszteletére 16:07
- A férfiakéval egyenrangú életet képzelt el női hőseinek Kaffka Margit 11:20
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma 10:52
- Oscar-díja átvétele helyett egy klubban klarinétozott Woody Allen 09:50
- Nem tudta megakadályozni a magyar kormány Erdély és a Délvidék elszakítását 09:05
