Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét

Az Espasa kiadó gondozásában megjelent történelmi esszé fókuszában a szerző apai nagynénje, Luise, valamint Alfred Jodl, a német véderő hadműveleti törzsének egykori főnöke közötti kapcsolat áll. Von Benda-Beckmann a fennmaradt intim családi levelezés elemzésével rekonstruálta azt a folyamatot, amelynek során a magasan képzett, polgári hátterű családtagok - köztük a nácizmushoz ideológiai meggyőződésből csatlakozó Rob nagybácsi - a nemzetiszocialista eszmék befolyása alá kerültek.

A cikk rámutat: a szélsőséges eszmékhez való csatlakozás mozgatórugói között a kommunizmus elleni félelem, a versailles-i békeszerződés miatti frusztráció és a gazdasági kilátástalanság egyaránt meghatározó szerepet játszott a német társadalomban.

A kötet egyik legfontosabb történettudományi hozadéka Alfred Jodl személyes ideológiai elköteleződésének dokumentálása. Bár a háború utáni német hadtörténetírás gyakran próbálta kizárólag szakmai szempontok alapján cselekvő, a politikától távolságot tartó tisztként beállítani, a most publikált magánlevelek bizonyítják, hogy Jodl Adolf Hitler meggyőződéses híve volt, aki privát kommunikációjában is a náci faji terminológiát használta.

A történész kiemeli: Jodl nem csupán stratégiai tervező volt, hanem háborús bűnös, aki kézjegyével látta el a szovjet politikai tisztek kivégzését elrendelő komisszárparancsot, valamint az elfogott szövetséges kommandósok tárgyalás nélküli agyonlövetését előíró kommandósparancsot. Emellett a dániai zsidók deportálása elleni katonai kifogásokat is a „szükséges állami érdekekre” hivatkozva söpörte le.

Alfred Jodlt a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék 1946-ban béke elleni bűntettek, háborús bűntettek és emberiesség elleni bűntettek miatt halálra ítélte és kivégeztette. A holland történész kutatása részletesen bemutatja azt a háború utáni revizionista kísérletet is, amelyet második felesége, Luise irányított. Az asszony - aki Jodl első feleségének, Irmának 1945. márciusi halála után kötött házasságot a tábornokkal - évtizedeken át levelezett történészekkel és politikusokkal, jogi harcot vívott az özvegyi nyugdíjért, és emlékiratok megjelentetésével igyekezett rehabilitálni férje nevét.

Von Benda-Beckmann könyve rávilágít, hogy a „tiszta Wehrmacht” mítosza részben ennek a tudatos családtagi történelemformálásnak az eredménye, amely a tényszerű szembenézés helyett az áldozati narratívát próbálta erősíteni a háború utáni Nyugat-Németországban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"