Titkos társaságok és Attila hun nagykirály öröksége – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
A történelem menetét a háttérből alakító titkos társaságok – köztük a Horthy-korszakban működő Magyar Testvéri Közösség és a német Thule Társaság – valós politikai befolyásának feltárása, valamint Attila hun nagykirály történelmi emlékezete és a hozzá kapcsolódó új tudományos eredmények is helyet kaptak a Múlt-kor történelmi magazin február 27-én megjelenő tavaszi számában.
A magazin központi dossziéja az exkluzív tagsággal rendelkező, konspiratív szervezeteket vizsgálja, elválasztva a valós államigazgatási és politikai hatásokat az utókor által rájuk vetített okkultista mítoszoktól.
A hazai történelem szempontjából kiemelkedő a Magyar Testvéri Közösség (MTK) tevékenységének bemutatása. A kutatások és egy újonnan felidézett, 1986-ban készült interjú – amelyben Mester Miklós, a Horthy-korszak parlamenti képviselője és államtitkára nyilatkozott – megerősítik, hogy a szervezet tagsága a két világháború között döntő befolyással bírt a kormánypárti pozíciók elosztására. A társaság berkeiben dőlt el, hogy kikből lesznek az ispánok, alispánok, szolgabírók, csendőrparancsnokok, valamint kik kerülhetnek be a kormányzói szűk tanácsadói körbe.
A nemzetközi vonatkozású tanulmányok tudományosan vizsgálják a náci Németország felemelkedéséhez kötődő Thule Társaság (Thule-Gesellschaft) körüli legendákat. Bár a csoportot a populáris kultúra gyakran fekete mágiát űző szektaként azonosítja, a valóságban a Thule egy volt az első világháborús vereség és a gazdasági összeomlás nyomán létrejött több száz radikális, antiszemita, népiségi (völkisch) szervezet közül. A szervezet a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiai előzményeként szolgált, soraiból a Harmadik Birodalom több későbbi vezetője is kikerült.
A magazin részletesen tárgyalja az 1717-ben Londonban intézményesült szabadkőművesség 16–17. századi angol kőfaragó céhekig visszanyúló gyökereit, valamint az 1815 és 1820 között Dél-Itáliából Észak-Itáliába terjedő Carboneria (szénégetők) titkos politikai hálózatának történetét. A titkos társaságok létrejötte - ahogy azt szerzőink bemutatják - a történelem során szorosan kötődött a súlyos társadalmi krízisekhez és a nyílt politikai érdekérvényesítés hiányához. Míg a 19. század eleji olasz Carbonari mozgalom az abszolutizmus elleni földalatti ellenállás formája volt, addig a magyarországi Testvéri Közösség a Trianon utáni traumára válaszul egy etnikai-nacionalista alapokon nyugvó, a hivatalos államapparátust a háttérből irányító rendszert kísérelt meg létrehozni.
A titkos társaságok mellett a tavaszi szám kiemelten foglalkozik Attila hun nagykirállyal és a korszakot bemutató történelmi kutatásokkal. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb Attila-kiállítását bemutató tartalmunkban szerzőink részletesen elemzik a Kr. u. 5. századi Hun Birodalom vezetőjének történelmi szerepét, a rómaiakkal való viszonyát, valamint az uralkodóhoz kapcsolódó, a sztyeppei nomád birodalmak régészeti és történeti hagyatékát.
Ez is érdekelhet
A huszadik század történelmére fókuszálva egy külön tanulmány foglalkozik a szövetséges titkosszolgálatok (Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) közötti kíméletlen, gyakran emberrablásokba torkolló hírszerzési háborúval, amely a második világháború után a német atomprogram tudósainak megszerzéséért folyt. A magazin bemutatja Lidia Poët (1855–1949) küzdelmét, aki Olaszország első női jogászaként a női emancipáció szimbólumává vált a modernitás küszöbén álló Európában. A hazai kultúrtörténet területén a lap feltárja a századfordulós Magyarország “Japánvilágát", azaz a japán kultúra iránti, az 1900-as évek eleji mindennapokban és a postai levelezésekben is megnyilvánuló korabeli rajongást.
A magazin február 27-től kapható az újságárusoknál, benzinkutakon, Lidl, Tesco, Auchan, Interspar és Libri üzletekben. Itt pedig kedvezményesen előfizethető.
