Bizánci eredetű védőamulett került elő egy orosz városban
Különös, kétarcú amulett került elő az északnyugat-oroszországi Sztaraja Russzában. A 11. századi, rézalapú ötvözetből készült függő egyik oldalán lándzsát és pajzsot tartó keresztény harcos szent, a másikon kígyószerű hajjal ábrázolt női fej látható. A lelet a kutatók szerint látványosan őrzi azt az időszakot, amikor a keresztény hitvilág és a korábbi mágikus-védelmi hagyományok még szorosan egymás mellett éltek.
- Sztaraja Russzában egy 11. századi, rézötvözetből készült kétoldalas amulettet tártak fel, amely a város eddig ismert legkorábbi ilyen leletei közé tartozik.
- Az egyik oldalon feltehetően Szent Theodórosz Sztratelatész, a másikon Medúza Gorgó képi hagyományára visszavezethető kígyóhajú nőalak látható.
- A zmejevikek valószínűleg védőamulettként szolgáltak, és jól mutatják, miként élt tovább a régebbi mágikus hagyomány a kereszténység mellett.
A Novgorodi Állami Egyetem régészei a Pjatnyickij ásatási területen, egy egykori városi birtok maradványai között találták meg a tárgyat. A területet a 11. században még csak éppen elkezdték beépíteni, így maga a medál a település korai középkori történetének egyik különösen érdekes emléke.
A függő az úgynevezett zmejevikek, vagyis kígyóamulett-medálok közé tartozik. Ezek kétoldalas tárgyak voltak: egyik oldalukon általában keresztény alak – Krisztus, Szűz Mária, Mihály arkangyal vagy valamely harcos szent –, a másikon pedig kígyókhoz kapcsolódó, nem keresztény eredetű motívum jelent meg. A hagyomány Bizáncból jutott el a középkori Rusz területére, ahol a legkorábbi ismert példányok a 11. századból származnak.
A mostani darab előlapján látható harcos alakot a régészek Szent Theodórosz Sztratelatész ábrázolásának tartják. A keresztény vértanút a keleti hagyomány harcos szentként tisztelte, ezért rendszerint fegyverrel – gyakran lándzsával és pajzzsal – jelenítették meg. A Sztaraja Russza-i amulett figurája is ilyen jellegzetességeket visel.
A hátoldal azonban egészen más világot idéz. Egy női fej jelenik meg rajta kígyókra emlékeztető hajjal, amely képi hagyományában az ókori görög Medúza Gorgó ábrázolásaira vezethető vissza. Szergej Toropov, a Novgorodi Állami Egyetem Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója szerint ugyanakkor valószínűleg nem egy konkrét mitológiai lényt kell látnunk benne, hanem általánosabban a sötét, ártó erők megtestesítését.
A két, első pillantásra összeegyeztethetetlen kép együttes használata nem volt véletlen. Más zmejevikeken görög nyelvű varázsszövegek is fennmaradtak, ami arra utal, hogy az ilyen tárgyakat betegségek és más bajok elleni amulettként hordhatták. A keresztény és a régebbi mágikus motívum együttesen akár a jó erők gonosz feletti győzelmét is jelképezhette.
A lelet azért is különleges, mert Sztaraja Russzából korábban mindössze négy hasonló amulettet ismertek, és valamennyi későbbi, a 12–14. századból származott. A most előkerült 11. századi darab tehát a városban talált ilyen tárgyak közül az eddigi legkorábbiak közé tartozik.
Toropov szerint az amulett tulajdonosa valószínűleg nem tartozott a település leggazdagabb lakói közé, de szegény sem lehetett. A kutató mai kifejezéssel a korabeli „középréteghez” sorolja: az elit inkább ezüst- és aranyékszereket viselt, míg a társadalom alsóbb rétegei számára még egy ilyen rézötvözetből készült függő is nehezen lehetett megfizethető.
Ez is érdekelhet
Az sem kizárt, hogy az amulettet helyben készítették. A régészek szerint a birtok területén működött olyan műhely, ahol hasonló tárgyat előállíthattak, a medál pedig talán egy korábbi mintadarab másolata lehetett.
A felfedezés így jóval többet jelent egy látványos középkori ékszernél. A régészek szerint azt bizonyítja, hogy Sztaraja Russzában már a 11. században kialakult keresztény közösség élt, miközben a helyi vallásos gyakorlatban továbbra is jelen voltak korábbi hiedelmek és mágikus védelmi szokások. A tárgy emellett a Bizánccal fennálló kulturális kapcsolatok egyik kézzelfogható emléke is.
