UNESCO-díjat kaptak a gázai kéziratok megmentői
Két gázai örökségvédelmi szakember kapta meg a 2026-os UNESCO/Dzsikdzsi A világ emlékezete díjat a palesztin térség ritka történelmi kéziratainak megmentéséért és digitalizálásáért; Abdul Latif Hasim történész és Hanin al-Amasszi mérnök-kutató a dél-koreai Cshongdzsuban tartott ceremónián vehette át az elismerést. A kitüntetettek a 2023 decemberében találatot kapott gázai Nagy Omár-mecset romjai alól menekítettek ki pótolhatatlan középkori iratokat, felhívva a figyelmet a konfliktusos övezetek kulturális örökségének védelmére.
- Két palesztin örökségvédelmi szakember, Abdul Latif Hasim és Hanin al-Amasszi vehette át a 2026-os UNESCO/Dzsikdzsi A világ emlékezete díjat.
- A kitüntetettek a gázai Nagy Omár-mecset 2023 decemberében megsemmisült könyvtárának romjai alól mentettek ki és digitalizáltak ritka történelmi dokumentumokat.
- A több mint huszonötezer oldalnyi, a mameluk és az oszmán korból származó iratanyag megóvása a nemzetközi könyvtári és levéltári programok támogatásával valósult meg.
Haled el-Enani, az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében a negyvenezer dollárral járó nemzetközi elismerést 2004-es alapítása óta most első alkalommal ítélték oda magánszemélyeknek, miután egy nemzetközi szakértői zsűri ötvennyolc jelölt közül választotta ki a palesztin kutatókat.
A szakemberek egy sürgősségi mentőcsapatot hoztak létre, amely a fegyveres konfliktus során súlyosan károsodott gázai óvárosi könyvtár állományának kimentésén dolgozott. A mentési munkálatok eredményeként több mint huszonötezer oldalnyi történelmi dokumentumot sikerült fizikai formában megóvni és digitálisan archiválni. A megmentett kollekció magában foglalja a mameluk és az oszmán uralom időszakából származó, kalligrafikus díszítésű Korán-kéziratokat, valamint a régió jogi, orvosi és irodalmi múltját dokumentáló iratokat.
A mentési projekt a British Library veszélyeztetett archívumokat támogató programjának, valamint a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa által patronált Eyes on Heritage nevű helyi civil szervezetnek a szakmai segítségével valósult meg. Az együttműködés keretében a kutatók létrehozták Gáza első, kifejezetten kéziratok restaurálására szakosodott laboratóriumát a helyi megőrzési kapacitások megerősítése céljából.
A The Art Newspaper cikkében Dzsihád Abu Hasszán, a Première Urgence Internationale (PUI) gázai örökségvédelmi programjainak koordinátora rámutatott, hogy a dokumentumok a kimentés ellenére továbbra is veszélyben vannak. A nemzetközi szervezet a helyi csoportokkal közösen a könyvtárépület további stabilizálását és a gyűjtemény preventív konzerválását tervezi.
Ez is érdekelhet
A most megmentett iratanyag a közel-keleti történelem két meghatározó korszakát, az 1250-től 1516-ig tartó mameluk periódust, valamint az azt követő, a 20. század elejéig tartó oszmán fennhatóság időszakát fedi le. Gáza városa évszázadokon keresztül a Földközi-tenger keleti medencéjének egyik kiemelkedő kereskedelmi és kulturális csomópontja volt, amely összekötötte Egyiptomot a levantei térséggel.
A kéziratok eredeti őrzési helye, a Nagy Omár-mecset a város legrégebbi iszlám vallási épülete, amelynek alapjai egy ókori templomra, majd egy későbbi bizánci bazilikára épültek. A 13. században nyerte el végleges, monumentális formáját, könyvtára pedig a térség egyik legjelentősebb teológiai és tudományos gyűjteményeként működött a modern kori fegyveres konfliktusok pusztításáig.
