Folyamatosan újul meg az Olümposz lerombolt kolostora
Befejeződött az észak-görögországi Olümposz hegyén található 16. századi Szent Dionüsziosz-kolostor nyugati szárnyának műemléki helyreállítása: az épületegyüttes a második világháború során szenvedte el a legsúlyosabb pusztítást, újjáépítése pedig több fázisban zajlik. A rekonstrukciós projekt kiemelt történelmi és kulturális jelentőséggel bír a természeti terület 2026-ban elnyert UNESCO világörökségi státusza miatt.
- Befejeződött az Olümposz hegyén fekvő, 16. században alapított Szent Dionüsziosz-kolostor nyugati szárnyának és harangtornyának teljes műemléki helyreállítása.
- Az Enipeasz szurdokában található épületegyüttest a történelem során többször lerombolták, legsúlyosabb kárait a második világháború alatt, 1943-ban szenvedte el.
- A görög kulturális tárca által irányított rekonstrukció szorosan illeszkedik az Olümposz újonnan elnyert, 2026-os UNESCO világörökségi státuszához.
A Pieria régióban, az Enipeasz szurdokában mintegy 850 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő történelmi komplexum felújítását a bizánci és posztbizánci műemlékek helyreállításáért felelős állami igazgatóság végezte. A 2019-ben megkezdett munkálatok során a szakemberek a fennmaradt források alapján, az eredeti állapotoknak megfelelően építették újjá a nyugati épületszárnyat, a harangtornyot, a kolostor északnyugati sarkát, valamint az apáti lakrészt.
A beavatkozás során elhárították az ötvenszer ötven méteres alapterületű, belső udvart és a főtemplomot körülzáró többszintes épületegyüttes statikai problémáit, továbbá rekonstruálták az elpusztult falazatokat és boltozatokat. Az átfogó projekt a 2014-ben átadott déli szárny felújításának folytatása, amelyet az európai uniós alapokból finanszírozott tervek szerint a közeljövőben a belső udvart lezáró északi szárny helyreállítása követ majd.
A Szent Dionüsziosz-kolostort a 16. század első felében alapították a Litochoro településtől mintegy 17 kilométerre fekvő nehezen megközelíthető hegyvidéki területen. Az intézmény a régió vallási és kulturális központjává vált, története során azonban a földrajzi és politikai viszonyok miatt számos alkalommal vált fegyveres konfliktusok áldozatává.
A levéltári adatok szerint a komplexumot 1753-ban, 1790-ben, majd a görög szabadságharc időszakában, 1822-ben és 1877-ben is feldúlták. A végzetes pusztítást a második világháború hozta el az épületegyüttes számára. 1943-ban a területet megszálló német csapatok felrobbantották a kolostort, mivel a hegyvidéki menedék az ellenálló erők egyik fontos bázisaként szolgált. A romos állapotban lévő épületeket az azt követő évtizedekben a szélsőséges időjárási viszonyok tovább károsították.
A műemlék teljes körű rehabilitációja szorosan összefügg a görög állam szélesebb körű örökségvédelmi stratégiájával. Lina Mendoni kulturális miniszter az átadóünnepségen hangsúlyozta, hogy az ortodox egyházi emlék újjáépítése szigorú tudományos és etikai alapelvek mentén történt, visszaadva az épület eredeti funkcióját a szerzetesi közösségnek és a látogatóknak.
Ez is érdekelhet
Az intézmény kulturális tájban betöltött szerepe azután értékelődött fel ismét, hogy a görög kormányzat többéves diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeként az Olümposz kiterjedt térsége 2026-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A mitológiai hagyományairól és biodiverzitásáról ismert hegytömb természeti és kulturális vegyes helyszínként nyert nemzetközi elismerést, amelynek szerves részét képezi a most részlegesen átadott történelmi kolostoregyüttes is.
A hivatalos ceremónián az állami tisztviselők mellett a helyi ortodox egyházmegyék vezetői, a fegyveres erők képviselői, valamint a helyi önkormányzatok küldöttei is jelen voltak.
