Régészek vizsgáltak egy kazahsztáni Gulag-tábort
Kazahsztán területén végeztek hivatalos régészeti feltárásokat egy egykori szovjet Gulag-tábor maradványainál cseh kutatók. Ahogy arról a Radio Prague hírportál a Gulag.cz civil szervezet elnökével készült interjú alapján beszámolt, a szakemberek a büntetés-végrehajtási rendszer eddig ismeretlen részleteit tárták fel. A Zsezkazgan térségében azonosított leletek bizonyítják, hogy az érintett létesítmény a hivatalos felszámolást követően is működött.
- A cseh Nyugat-csehországi Egyetem és a Gulag.cz szervezet kutatói egy egykori kazahsztáni szovjet büntetőtábor területén végeztek régészeti feltárásokat.
- A Zsezkazgan város közelében működő Szteplag táborkomplexumban a hivatalos 1956-os bezárás után is tartottak fogva női elítélteket.
- Az expedíció során feltárt tárgyi leletek és egy helyi szemtanú beszámolója pontosította a szovjet elnyomórendszer működésének helyi sajátosságait.
A Nyugat-csehországi Egyetem és a Gulag.cz szervezet munkatársai a kazah hatóságok engedélyével végeztek kutatásokat a Zsezkazgan városa mellett fekvő egykori Szteplag táborkomplexumban. Štěpán Černoušek, a civil szervezet vezetője a Radio Prague műsorában elmondta, ez az első hivatalos régészeti engedéllyel zajló feltárás egy szovjet büntetőtábor területén.
A Szteplag 1948 és 1956 között működött szigorú politikai táborként, ahol több mint húszezer embert tartottak fogva. A rabok többsége a balti államokból és Ukrajnából származott, de a dokumentumok szerint mintegy húsz csehszlovák állampolgár, valamint további harminc-negyven, kémkedéssel vádolt személy is raboskodott a létesítményben.
A kutatók felszíni gyűjtéssel és fémkeresőkkel vizsgálták át a területet. A feljegyzések alapján a tábort 1956-ban zárták be. A régészek azonban 1959-ből és 1960-ból származó üvegtöredékeket, valamint női cipőtalpakat találtak a helyszínen.
Egy helyi szemtanú, Mizambaj Bralin beszámolója megerősítette a leletek alapján felállított elméletet: a férfi gyermekként látta, hogy a hivatalos bezárás után a létesítmény női táborként üzemelt tovább. A kutatók feltételezése szerint a rabok olyan balti nők lehettek, akiket a szovjetellenes partizánmozgalmak, például az Erdei Testvérek támogatása miatt ítéltek el, és akikre nem vonatkoztak az amnesztiarendeletek.
Az expedíció során feltárt mindennapi tárgyak pontos képet adnak a táboréletről. A szakemberek az őrtornyok maradványainál 1951-es évszámú lámpacímkéket és töltényhüvelyeket azonosítottak, amelyek bizonyítják a fegyverhasználatot a létesítményen belül. Előkerültek egyenruhák gombjai, kanalak és bádogbögrék is.
A talált tárgyak, köztük egy vazelines tégely, megegyeznek az észak-szibériai táborokban feltárt leletekkel. Ez a tény rámutat a szovjet büntetés-végrehajtási rendszer magas fokú szabványosítására, amely több ezer kilométeres távolságban is azonos felszerelést biztosított a fogvatartottak számára.
Ez is érdekelhet
A Terekti falu közelében fekvő területen a kutatók az egykori rabok temetőjét is felmérték. A helyszínen mintegy húsz jeltelen sírt regisztráltak, valamint egy 1990-ben felállított vaskeresztet, amely egy litván áldozatnak állít emléket. A csoport a jövőben roncsolásmentes geofizikai műszerekkel tervezi meghatározni a temetkezések pontos számát. A kazahsztáni kutatások felértékelődéséhez a geopolitikai helyzet is hozzájárul.
Az oroszországi archívumokhoz való hozzáférés a Memorial társaság betiltásával lehetetlenné vált a nemzetközi szakemberek számára, így Kazahsztán maradt az egyik utolsó elérhető terület a Gulag-rendszer tudományos vizsgálatára.
