Soha nem látott léptékű hun kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban: 13 ország kincsei és a legújabb genetikai kutatások egy helyen. Attila az „Isten ostora” vagy dicső hadvezér? Emlékezete ma is eleven – Hollywoodtól a belső-ázsiai sztyeppékig. A Magyar Nemzeti Múzeum most olyan vállalkozásba fogott, amelyre még nem volt példa a világon: egyetlen monumentális tárlaton egyesíti a régészeti tényeket, az évszázados legendákat és a legmodernebb archeogenetikai eredményeket. Zsigmond Gábor főigazgatót kérdeztük a kulisszatitkokról, a British Museumból és Üzbegisztánból érkező kincsekről, valamint arról, mit üzen nekünk ma a hunok királya. 

Talán még sosem rendeztek ilyen átfogó Attila-kiállítást sehol a világon. Ki is akkor valójában Attila?

Attiláról valójában meglepően keveset tudunk. Nincsen nagyszámú korabeli írásos emlék, amelyben leírták volna a csatáit, a családját, a személyiségét. Ugyanakkor óriási az az emlékanyag, amely hozzá köthető: 1600 éve meghalt, de a neve máig mond valamit Keleten és Nyugaton egyaránt, Székelyföldön és Budapesten, a türk világban, a népi emlékezetben, a magyar mondákban vagy éppen Hollywoodban. Éppen ezért csak úgy lehet bemutatni Attilát, hogy a tudomány eredményeit és az emlékezetéhez kapcsolódó mítoszokat egyszerre vizsgáljuk.

Miért éppen most, 2026-ban tartotta időszerűnek a Magyar Nemzeti Múzeum, hogy Attila alakját és a hun kort ilyen monumentális kiállítás középpontjába helyezze? Milyen üzenetet szeretne közvetíteni ezzel a mai közönségnek?

Attila tagadhatatlanul a nemzeti identitás, a magyar kultúra szerves része. Voltaképpen Attila mindig aktuális. Nem csupán az volt a célunk, hogy most bemutassunk egy nagyszabású kiállítást, hanem hogy katalizáljuk az erről való gondolkodást. Most Attila egykori birodalmának szinte minden szegletéből itt vannak azok a páratlan műkincsek és műtárgyak, amelyek a hun korból származnak, vagy az emlékezetéhez kapcsolódnak. Ilyen komplex kiállítási anyag még sosem volt egyben erről a témáról.

A kiállítás 13 ország 64 múzeumából gyűjtött össze tárgyakat. Melyek voltak a legnagyobb kihívások e redkívüli értékű műkincsek Budapeste hozatalában?

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2026. tavasz számában olvasható.