Visszavonták a gízai Nagy Piramisról szóló vitatott tanulmányt
Súlyos módszertani hibák miatt visszavonta a Remote Sensing tudományos folyóirat azt a 2022-es tanulmányt, amely műholdas radartechnológiával azonosított rejtett tereket a gízai Nagy Piramisban. A kiadói döntés egyértelműen jelzi a roncsolásmentes régészeti módszerek szigorú szakmai ellenőrzésének fontosságát, és gátat szab a bizonyítatlan egyiptomi föld alatti rendszerekről szóló elméletek terjedésének.
- A Remote Sensing tudományos folyóirat visszavonta egy olasz kutatócsoport 2022-ben publikált tanulmányát a gízai Nagy Piramis belső szerkezetéről.
- A kiadó vizsgálata súlyos módszertani és statisztikai hibákat tárt fel a műholdas radartechnológián alapuló, rejtett kamrákat feltételező kutatásban.
- A döntés tudományosan is megkérdőjelezi azokat a nyilvánosságban elterjedt feltételezéseket, amelyek kiterjedt föld alatti struktúrák létezését valószínűsítették az egyiptomi műemlékek alatt.
Filippo Biondi és Corrado Malanga olasz kutatók 2022-es publikációja a szintetikus apertúrájú radar Doppler-tomográfia alkalmazásával vizsgálta a Hufu-piramist. A szerzők nem azt állították, hogy a radar képes áthatolni a több száz méter vastag kőtömbökön, hanem a műholdas eszközökkel mérhető felszíni mikrovibrációkból próbálták rekonstruálni az építmény belső szerkezetét.
A cikk húsz lehetséges belső struktúrát, köztük folyosókat, rámpákat és a müon-tomográfiával korábban már azonosított nagy üreget is megjelölte. A kutatók szerint a módszerükkel az ókori műemlék kristályhoz hasonlóan átláthatóvá válhat.
A kutatócsoport 2025 márciusában a szomszédos Hafré-piramis környezetére is kiterjesztette állításait, ahol egy 648 méter mélyre nyúló, nyolc henger alakú aknából és spirális folyosókból álló hatalmas föld alatti rendszert véltek azonosítani.
Záhi Havássz egyiptológus azonnal és határozottan visszautasította ezeket a tudományos bizonyítékok nélküli feltételezéseket. Lawrence Conyers, a Denveri Egyetem nyugalmazott professzora a Retraction Watch portálnak adott nyilatkozatában magát a radartechnológiai módszertant is megkérdőjelezte, hangsúlyozva, hogy a feltételezett rezgések túlságosan kicsik ahhoz, hogy egy műhold megbízhatóan érzékelje azokat.
A Remote Sensing augusztus 10-én közzétett visszavonó nyilatkozata egy olvasói bejelentést követő belső vizsgálat eredménye. A kiadó megállapította, hogy az alkalmazott statisztikai adatok és a módszertan megbízhatatlanok, bár nem vádolták meg a szerzőket szándékos adathamisítással.
Biondi és Malanga nyilvánosan vitatják a döntést. Jóllehet a visszavonás hivatalosan csak a Hufu-piramisra fókuszáló publikációt érinti, közvetve a kutatócsoport későbbi, a gízai fennsík egészére vonatkozó extrapolációinak hitelességét is aláássa. A csapat noninvazív terepi mérésekre vonatkozó engedélykérelmeire az egyiptomi hatóságok eddig nem adtak engedélyt.
Ez is érdekelhet
A gízai fennsík és a Nagy Szfinx alatti rejtett kamrák és alagutak kutatása évszázados múltra tekint vissza a régészet történetében. A modern egyiptológia ugyanakkor folyamatosan keresi azokat a valós technológiákat, amelyekkel a műemlékek károsítása nélkül nyerhetnek adatokat.
Bizonyítottan sikeres példa erre a kozmikus müonok alkalmazása, amely valós, később endoszkópos kamerával is megerősített rejtett folyosókat talált a Hufu-piramisban, vagy a Menkauré-piramisnál végzett kutatási program. A mostani eset ugyanakkor rávilágít, hogy a forradalminak tűnő távérzékelési eljárások eredményeit kivétel nélkül szigorú, független geológiai és régészeti kontrollnak kell alávetni.
