Veszélyben a New York-i Bellevue Kórház freskói

Az 1933-ban olasz reneszánsz stílusban, Charles B. Meyers tervei alapján átadott manhattani épület eredetileg a Bellevue pszichiátriai intézeteként működött, majd az 1980-as évektől hajléktalanszállóként funkcionált. A Zohran Mamdani polgármester vezette New York-i városigazgatás idén zárta be a súlyosan leromlott állagú létesítményt.

Bár a legutóbbi statikai vizsgálatok az épület teljes bontását és újraépítését javasolták, a New York-i Művészeti Bizottság archív fotói bizonyítják, hogy a falak alatt legalább hat jelentős, az 1930-as évek közepén készült falfestmény rejtőzik. A többek között Emilio Amero, Luis Arenal, Agnes Tait, Lily Furedi és Nunzio LaSpina által készített alkotásokat a későbbi évtizedek belső átalakításai során lefestették, így jelenleg egyetlen freskó sem látható szabad szemmel az épületben.

Michele Boyd, az épület történeti felmérésével megbízott Building Conservation Associates igazgatója szerint a műtárgyak megmentését nehezíti, hogy a létesítmény nem áll műemléki védelem alatt, így a korábbi felújítások során nem vették figyelembe a falfestmények történelmi értékét. A kutatók munkáját hátráltatta, hogy a szakemberek csupán a WPA egykori fotós részlege által készített fekete-fehér archív fényképekre és korlátozott helyszíni vizsgálatokra támaszkodhattak. Boyd kiemelte: egy lefestett, esetenként vászonra készült és falra rögzített falkép feltárása és konzerválása rendkívül időigényes és költséges folyamat, ráadásul a festékrétegek öregedése és az eltelt évtizedek beavatkozásai miatt az eredeti műtárgyak megmentése nem garantált.

A szóban forgó falfestmények a Works Progress Administration (WPA) keretében működő Szövetségi Művészeti Projekt finanszírozásában készültek. Ez az 1935-ben indított, a Franklin D. Roosevelt nevéhez fűződő New Deal-program részét képező kezdeményezés több ezer amerikai művészt foglalkoztatott középületek, kórházak és posták dekorálásával.

A program nemcsak a művészek megélhetését biztosította a gazdasági válság éveiben, hanem egy új, társadalmilag elkötelezett amerikai vizuális kultúrát is megteremtett. A korszakból származó, közintézményekbe szánt freskók jelentős része az épületek bontása vagy modernizálása miatt mára megsemmisült, így minden újonnan azonosított alkotás pótolhatatlan művészettörténeti forrásnak számít.

Az épületet jelenleg kezelő New York-i Egészségügyi és Kórházi Hivatal hivatalos közleményben erősítette meg, hogy tisztában vannak a WPA-freskók létezésével és történelmi értékével, és örökségvédelmi szakértők bevonásával vizsgálják, mely művek menthetők meg. A reményeket egy korábbi sikeres restaurálás esete táplálja: az 1990-es években a Bellevue Kórház egy másik, évtizedekig elhagyatott épületében sikeresen feltárták David Margolis 1939 és 1941 között festett monumentális WPA-freskóját, mivel az alkotó annak idején egy védő viaszréteggel vonta be a felületet. A közeljövő feltáró vizsgálatai döntik el, hogy a most bezárt pszichiátriai szárny alkotásai is hasonló technológiai védelemben részesültek-e.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel