Hellenisztikus kori sírokat tártak fel az ókori Hattuszaszban
Három kora hellenisztikus és galata korszakból származó sírt tártak fel a Hettita Birodalom egykori fővárosában, a mai Törökország területén fekvő Hattuszaszban. A legújabb régészeti ásatásokról szóló jelentések szerint a Kr. e. 4. század vége és a Kr. e. 3. század közötti időszakra tehető temetkezések a hettita állam bukása utáni korszakot világítják meg. A felfedezés igazolja, hogy a jelentős ókori központot a későbbi korokban is folyamatosan használták a térségben élő közösségek.
- A Hettita Birodalom egykori fővárosa, Hattuszasz területén 3, a Kr. e. 4. és 3. századra datálható temetkezési helyet azonosítottak a régészek.
- A leginkább épen maradt, 7 méteres kőfallal övezett sírban egy felnőtt teljes csontvázát és egy rejtélyes funkciójú kést találtak.
- A felfedezés régészeti bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az anatóliai települést a hettita államalakulat bukását követő évszázadokban is lakhatták.
A feltárt 3 nyughely közül egy szinte teljesen érintetlen állapotban maradt fenn. A temetkezést egy megközelítőleg 7 méter átmérőjű, kör alakú kőfal övezte, amelyen belül egy második kőhatárt is kialakítottak az elhunyt számára. A régészek a belső térben egy felnőtt ember teljes csontvázát exhumálták, akinek a jobb válla mellett egy kést találtak.
A szakemberek jelenleg laboratóriumi vizsgálatokkal igyekeznek megállapítani, hogy a fémből készült vágóeszközt tudatosan elhelyezett sírmellékletként tették a halott mellé, vagy az elhunyt személyes használati eszköze volt a mindennapokban.
A mostani felfedezés szervesen illeszkedik a területen végzett korábbi kutatások sorába. Az eddigi szezonok során a régészek összesen 17, a kora hellenisztikus és a kelta galata korszakhoz köthető temetkezést azonosítottak Hattuszasz romterületén. Ezek közül 5 nyughelyet már a megelőző időszakban feltártak, míg további 9 temetkezés a település nyugati részén került elő. Az egyre bővülő kora ókori leletanyag strukturáltabb képet nyújt a birodalmi korszakot követő időszak helyi temetkezési szokásairól és demográfiai viszonyairól.
Hattuszasz elsősorban a késő bronzkor egyik legjelentősebb hatalmának, a Hettita Birodalomnak a központjaként ismert. A hettiták a Kr. e. 14. század közepére kiterjedt államalakulatot hoztak létre, amely az Égei-tenger partvidékétől Észak-Szíriáig húzódott, ellenőrizve az ókori Közel-Kelet főbb kereskedelmi útvonalait.
A város politikai és diplomáciai súlyát jól bizonyítja az a több mint 30 ezer agyagtáblát számláló állami archívum, amelyet az UNESCO A világ emlékezete programja is nyilvántartásba vett. Ebben a levéltárban maradt fenn a Kr. e. 1259-ben Egyiptommal kötött kádesi békeszerződés hettita példánya is, amelyet a történelem első ismert írásos békeokmányaként tartanak számon.
Ez is érdekelhet
Bár a hettita államigazgatásról a bőséges írásos forrásoknak köszönhetően kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a történettudomány, a birodalom Kr. e. 12. századi összeomlását követő évszázadok eseményei lényegesen homályosabbak. Az újonnan feltárt Kr. e. 4. és 3. századi leletek pontosan azért bírnak nagy jelentőséggel, mert kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatnak a terület poszthettita lakottságára.
A tudományos dokumentáció befejezése után az illetékes török hatóságok a sírok fizikai helyreállítását tervezik, majd a konzervált építészeti emlékeket a későbbiekben a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik a helyi régészeti park részeként.
