Középkori szent ereklyéjével buzdítják harcra az orosz katonákat
Az orosz ortodox egyház a donyecki frontra küldte a nyáron feltárt 14. századi moszkvai nagyfejedelem, Dmitrij Donszkoj földi maradványainak egy darabját a harcoló alakulatok megerősítése céljából. Ahogy arról a The Guardian is beszámolt, az ereklyetartóba a mintegy hatszázötven éve elhunyt történelmi vezető jobb kezének egy töredékét helyezték el. A beavatkozás kritikusai szerint a gesztus azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi katonai műveleteket egzisztenciális védelmi küzdelemként keretezzék a katonák számára.
- Az orosz ortodox egyház a donyecki frontvonalra szállította a 14. századi moszkvai nagyfejedelem, Dmitrij Donszkoj jobb kezének egy darabját.
- A szentté avatott uralkodó szarkofágját idén augusztusban azonosították a moszkvai Kremlben található Mihály Arkangyal-székesegyház altemplomában.
- A történelmi ereklye harctéri bemutatásával a katonák morálját kívánják erősíteni, párhuzamot vonva a mongolok elleni 1380-as győzelemmel.
A 39 éves korában, 1389-ben elhunyt fejedelem maradványait idén augusztusban fedezték fel a moszkvai Kremlben található Mihály Arkangyal-székesegyházban zajló felújítási munkálatok során. A templom mintegy negyven cár és fejedelem nyughelye, de az egyes kripták pontos elhelyezkedése korábban ismeretlen volt a szakemberek előtt.
Dmitrij Donszkoj váratlanul megtalált, négy darabra tört szarkofágjában a testet egy díszes temetkezési szövetbe burkolva azonosították. Nyikolaj Makarov, az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója az orosz állami médiának elmondta, hogy a maradványokat a testmagasság és az elhalálozáskori életkor alapján kötötték a fejedelemhez. A kutatást roncsolásmentes eljárásokkal végezték el, így biztosítva a lelet eredeti állapotának megőrzését a laboratóriumi mintavétel során.
Dmitrij Donszkoj közel harminc évig uralkodott moszkvai és vlagyimiri nagyfejedelemként, történelmi megítélése pedig szorosan összefonódik az 1380-as kulikovói csatával. Az Arany Horda tatár-mongol csapataival vívott egynapos ütközet volt az első olyan jelentős harctéri siker, amelyet az orosz fejedelemségek a több mint egy évszázados mongol uralommal szemben elértek.
Bár az uralkodó a csatatéren súlyosan megsebesült, túlélte a küzdelmet, amely a későbbi orosz függetlenség megteremtésének első lépéseként vonult be a történelembe. Az eseményeket a 14. század végén keletkezett Zadonscsina című középkori epikus irodalmi mű örökítette meg, amelyben a fejedelem kulcsszerepet játszik. Az orosz ortodox egyház az uralkodót 1988-ban avatta szentté.
Ez is érdekelhet
Az újonnan megtalált maradványok egy részét, a kardot forgató jobb kéz egy darabját egy páncélüveggel védett, díszes ereklyetartóban szállították a frontvonalra. Az ortodox egyház hivatalos közleménye szerint a szentként tisztelt hadvezér szimbolikusan csatlakozik a harcoló alakulatokhoz, hogy láthatatlanul erősítse a védőket a küzdelemben. A mintegy ezer kilométeres frontszakaszon körbehordozott ereklye nem az első eset a történelmi alak katonai célú felhasználására, a második világháború idején a szovjet hadsereg egyik páncélososzlopát szintén a középkori fejedelemről nevezték el.
A 2022 februárjában megindított orosz invázió, amely az ukrán kormány megdöntésére és az ország területeinek ellenőrzésére irányul, a hivatalos becslések szerint eddig több mint egymillió áldozatot követelt. Vlagyimir Putyin orosz elnök az augusztusi feltárást követően személyesen tekintette meg a nyitott szarkofágot, és gyertyát gyújtott a székesegyházban. A háborút bíráló független elemzők rámutatnak, hogy a középkori uralkodó emlékének és ereklyéjének frontvonalbeli bemutatása illeszkedik abba az állami narratívába, amely a szomszédos ország elleni offenzívát történelmi léptékű, honvédő háborúként kísérli meg legitimálni.
