Bizonyították Meretneith fáraónő uralkodását az ókori Egyiptomban
Új digitális képalkotó eljárásokkal igazolták, hogy a több mint ötezer évvel ezelőtt élt Meretneith az ókori Egyiptom egyik első női uralkodója volt. Ahogy az a Prague Egyptological Studies című régészeti folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányból kiderül, a szakemberek egy archív fénykép elemzésével azonosították a nő nevét egy fáraói szimbólumban. A felfedezés megerősíti, hogy a történelmi személy az 1. dinasztia idején a férfi uralkodókkal megegyező hatalmi státusszal rendelkezett.
- Ausztrál kutatók egy 1940-es években talált, mára elveszett agyagdugó archív fényképét vizsgálták meg új digitális eljárásokkal.
- A képjavítás során egyértelművé vált, hogy a tárgyon található uralkodói szimbólumok, a szerekh-ek Meretneith nevét is tartalmazzák.
- A lelet igazolja, hogy az ókori egyiptomi 1. dinasztia idején élt nő nemcsak régensként, hanem társuralkodóként vagy fáraóként is vezette az országot.
Az ókori egyiptomi történelem hajnalán, a Kr. e. 30. században élt Meretneith pontos udvari státusza évtizedek óta vitatott kérdés. A Macquarie Egyetem kutatói a rejtély tisztázása érdekében Walter B. Emery brit régész 1940-es években készített, a londoni Egypt Exploration Society archívumában őrzött fényképét vizsgálták meg.
A fotó egy szakkarai ásatáson előkerült agyagdugót ábrázol, amelynek eredeti példánya elveszett. A szakemberek a képen látható hieroglifák elkülönítésével, a színek invertálásával és a felvétel skálázható vektorgrafikává alakításával egy nagy felbontású digitális másolatot hoztak létre, amely pontosabban mutatja meg a vésett jeleket az eredeti kézi rajzoknál.
A feljavított képen négy úgynevezett szereh látható. A szereh egy palotahomlokzatot formázó keret, amely a korai állam időszakában a fáraók nevének rögzítésére szolgált. Emery korábban úgy vélte, hogy az első és a negyedik jel Dzser fáraóhoz, az 1. dinasztia harmadik uralkodójához, míg a második és a harmadik Meretneithhez tartozik. A fotó rossz minősége miatt állítását a tudományos közösség elvetette.
A jelenlegi kutatás kimutatta, hogy a középső két szereh név-részében található jelek megegyeznek a Meretneith leírására használt fő szimbólummal. A női családtag tehát megkapta a korszak uralkodóinak fenntartott elsődleges jelvényt.
Ez is érdekelhet
A régészeti bizonyítékok alapján Meretneith politikai karrierje több szakaszból állt, és mintegy harminc évig tarthatott. A Dzser fáraóé mellett megjelenő szereh arra utal, hogy egy időben társuralkodóként funkcionált, míg a későbbi sírpecsétek alapján régensként és az uralkodó anyjaként is tevékenykedett. A neme és a királyi családban elfoglalt pozíciója tette lehetővé számára, hogy a politikai környezet igényeinek megfelelően alakítsa szerepkörét. A korabeli források megerősítik, hogy felügyeletet gyakorolt az államkincstár és a tisztviselők felett.
Az 1. dinasztia kora az egyiptomi történelem egyik legfontosabb formatív időszaka volt, amikor kialakultak a központosított államigazgatás alapjai. Ebben az érában a nők politikai szerepe rugalmasabb keretek között mozgott, mint a későbbi birodalmi korszakokban. Meretneith abüdoszi sírkomplexuma méretében és gazdagságában megegyezik a férfi uralkodóiéval, ami már korábban jelezte kivételes helyzetét. Az agyagdugón azonosított szerekh írásos formában is alátámasztja, hogy ő volt az ókori államalakulat második olyan női vezetője, akinek nevét rögzítették ebben a specifikus királyi emblémában.
