Részben rekonstruált mennyezeti freskót mutattak be Pompejiben
Egy ókori lakomaterem részben rekonstruált mennyezeti freskóját mutatták be a Pompeji régészeti park szakemberei az ásatási terület legújabb felfedezéseit összegző nemzetközi munkaértekezleten. A krétai Ariadné és Dionüszosz alakját megörökítő alkotás helyreállítása nemcsak a római kori falfestészet újabb remekművét tárja a kutatók elé, hanem az elmúlt időszakban feltárt, reprezentációs célokat szolgáló privát terek ókori jelentőségét is megerősíti.
- A Pompeji régészeti park szakemberei egy különleges tartószerkezet segítségével állították helyre egy ókori lakomaterem mennyezeti freskójának töredékeit.
- Az újonnan bemutatott, részlegesen rekonstruált boltozat fő motívuma a krétai Ariadné királylány és Dionüszosz találkozását ábrázolja.
- A felfedezés és az épületegyüttes korábban feltárt privát fürdőkomplexuma rávilágít a római elit társadalmi reprezentációs szokásaira.
A szakemberek egy speciálisan ívelt tartószerkezetet hoztak létre, amely pontosan leköveti a boltozat eredeti formáját. Ezen a felületen rögzítették a vulkáni hamuból előkerült festménytöredékeket. A régészeti park tájékoztatása szerint a rugalmasan bővíthető rendszer lehetővé teszi, hogy a jövőbeli feltárások és restaurálások során az újonnan megtalált darabokat is beillesszék a jelenetbe. A freskó központi témája a görög mitológia egyik legismertebb epizódját, a krétai királylány, Ariadné és a bor, valamint a mámor isteneként tisztelt Dionüszosz találkozását és frigyét ábrázolja.
A boltozatos lakomaterem egy kiterjedt és gazdagon díszített ókori rezidencia részét képezte. Ugyanebben az épületegyüttesben a kutatók 2025-ben egy évszázados jelentőségűnek nevezett, hatalmas magánfürdőt is azonosítottak. A több méter vastag vulkáni kőzetréteg alól kiszabadított fürdőkomplexum hideg, langyos és forró vizes medencékkel, valamint öltözőkkel is rendelkezett, és egyszerre akár harminc ember befogadására is alkalmas volt.
A régészek szerint a lakomaterem és a fürdő közelsége azt bizonyítja, hogy a római elit a magántereket gyakran társadalmi események színtereként, egyfajta látványosságként használta a befolyás és a politikai támogatás megszerzése érdekében.
Pompeji városa Krisztus után 79-ben pusztult el, amikor a Vezúv kitörése során a települést vastag hamu- és tajtékkőréteg temette maga alá. A természeti katasztrófa paradox módon egyedülálló formában konzerválta a város épületeit, tárgyait és az áldozatok testhelyzetét is.
A régészeti park idén márciusban egy új, állandó kiállítás keretében mutatta be a tragédia több mint húsz áldozatának gipszöntvényét. Ezek a reprodukciók úgy készültek, hogy a megkeményedett hamuban a lebomlott testek után maradt üregekbe folyékony gipszet öntöttek, rögzítve az elhunytak utolsó pillanatait.
