Ókori római családi sírkamrát tártak fel a Krímben
Egy tizennyolc éves nő és családja gazdagon felszerelt, római kori síremlékét azonosították az egykori ókori Kherszonészosz területén. A felfedezésről az Orosz Tudományos Akadémia Anyagi Kultúra Története Intézetének kutatói számoltak be a 2021 és 2023 között zajlott ásatások eredményeit összegző jelentésükben. A temetkezési hely vizsgálata a feliratok és a régészeti leletek összekapcsolásával ritka bepillantást enged egy első századi előkelő család életébe.
- Az orosz kutatók a tauriai Kherszonészosz déli elővárosában egy Kr. u. 1. és 2. század között használt kősírra és nekropoliszra bukkantak.
- A megtalált feliratok és antropológiai leletek alapján a sírkamra egy helyi előkelő családhoz, köztük egy 18 évesen elhunyt nőhöz köthető.
- A gazdag mellékletekkel, ékszerekkel és kozmetikumokkal feltárt temetkezési emléket az eredeti elemekből újjáépítették és kiállították.
A tauriai Kherszónészosz déli külvárosában végzett mintegy nyolc és fél hektáros feltárások a városba vezető főút mentén kialakult római nekropolisz jelentős részét hozták felszínre. A Kr. u. 1. század során az út mentén épült kripták és sírok azt a célt szolgálták, hogy a halottaknak jól látható helyen állítsanak emléket a keleti provinciákban és Itáliában is ismert módon.
A legjelentősebb felfedezés egy kőlapokból épült sírkamra volt, amelynek sztéléi több személy nevét megőrizték. Köztük szerepel a tizennyolc évesen elhunyt Annion, Aiszkhinész leánya, valamint egy Arisztón és fia, Boiszkosz.
A nevek ismétlődése alapján a kősír egyazon kiterjedt család tagjaihoz tartozott. A történeti bizonyítékok szerint az Arisztón nevű férfi közhivatalt, valószínűleg városi titkári posztot tölthetett be, így a komplexum a kherszónészoszi társadalom egyik vezető családjának birtoka lehetett.
A sírban a régészek egy fiatal nő és egy gyermek maradványait találták meg, az életkor és a sztélé elhelyezkedése alapján pedig azonosították a csontokat Annion maradványaiként. A vizsgálatok kimutatták, hogy mindkét személyt csak a test máshol történt lebomlása után helyezték a kősírba, az építmény homlokzatán lévő nyílás pedig a sírkamra többszöri használatát igazolja.
A temetkezésből származó gazdag leletanyag a Kr. u. 1. század utolsó harmada és a 2. század eleje közötti időszakra datálható. A mellékletek között aranyékszerek, üvegedények és csontból készült úgynevezett püxidészek is helyet kaptak. Két tégelyben megtalálták a korabeli arcpírként használt vörös és rózsaszín pigmentnyomokat is. A védelmező célú tárgyak között fajansz szkarabeusz, balta alakú medál, bronzcsengők, valamint Aphrodité-ábrázolással díszített hajtűk szerepeltek.
Ez is érdekelhet
A felfedezés legfőbb jelentősége az epigráfiai és régészeti bizonyítékok együttesében rejlik, amely lehetővé tette, hogy a leleteket csaknem kétezer évvel ezelőtt élt, konkrét történelmi személyekhez kössék. A feltárást követően a szakemberek az eredeti építészeti elemek újraillesztésével, az anasztilózis módszerével újjáépítették a sírt.
A műemléket az Antikvitás és Bizánc Múzeumánál helyezték el, megőrizve az ókori család társadalmi rangját hirdető emléket.
