Lézerrel vizsgáltak egy feltételezett Leonardo da Vinci-festményt
Lézeres technológiával vizsgáltak meg a szakemberek egy feltételezetten Leonardo da Vinci által alkotott portrét a műtárgy anyaghasználatának felmérése céljából. A Materials Today Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Uppsalai Egyetem kutatói a festékanyagok kémiai összetételét elemezték az alkotáson. A Domitianus római császárt ábrázoló festmény pigmentjei nagyrészt megfelelnek a 15. és 16. századi itáliai gyakorlatnak, a módszer pedig hatékonynak bizonyult a későbbi módosítások kimutatásában.
- Az Uppsalai Egyetem kutatói Raman-spektroszkópiával elemeztek egy Domitianus római császárt ábrázoló, Leonardo da Vinci szignójával ellátott portrét.
- A kémiai vizsgálatok tizenkét, a reneszánsz korban is alkalmazott pigmentet, valamint egy 18. századi javításra utaló festékanyagot mutattak ki.
- A kutatás igazolta az anyagtudományi módszerek hatékonyságát a műtárgyak vizsgálatában, bár a festő személyét nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani.
A festmény először 1928-ban és 1929-ben bukkant fel a londoni Christie's aukciósház árverésén, ahol a katalógusok még egy másik kiemelkedő reneszánsz alkotó, Tiziano Vecellio munkájaként hivatkoztak rá. A műtárgy későbbi, alaposabb vizsgálata során egy nehezen észrevehető, alacsony kontrasztú "L daVinci" szignót fedeztek fel a felületen, amelyet a latin "pinxit", azaz a "festette" szó követ.
Jakob Thyr, a tanulmány vezető szerzője jelezte, hogy a felirat csak speciális megvilágítási szögből válik egyértelműen láthatóvá. A szignó jelenléte indokolta a modern technológiai vizsgálatok elvégzését a festmény eredetének és készítési idejének tisztázása érdekében.
A kutatócsoport a Raman-spektroszkópia nevű eljárást alkalmazta, amely lézerfény segítségével roncsolásmentesen képes meghatározni a vizsgált anyagok kémiai és szerkezeti tulajdonságait. A műtárgy különböző pontjairól származó mikroszkopikus minták elemzése során tizenhárom eltérő pigmentet azonosítottak.
Ezek közül tizenkettő olyan hagyományos festékanyag volt, amelyet a középkorban és a reneszánsz idején széles körben használtak, így azok Tiziano és Leonardo da Vinci számára is elérhetőek voltak. A szignó kialakításához használt fekete szín például a már az ókorban is ismert és alkalmazott koromfekete pigmentből származik.
A vizsgálat során ugyanakkor kimutatták a poroszkék nevű anyag jelenlétét is az alkotáson. Ez a szintetikus pigment csak a 18. század elején, jóval a két feltételezett itáliai mester halála után jelent meg a festészetben, ami kizárja, hogy az eredeti munkafolyamat során került volna a vászonra. A svéd kutatók a röntgenvizsgálatokkal egybevetve megállapították, hogy az adott területen a festményt a későbbiekben egyértelműen módosították.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a korszakhoz nem illő pigmentek korlátozott kiterjedésű jelenléte nem feltétlenül utal hamisítványra, mivel a történelmi műtárgyak évszázadok során végzett restaurálása és javítása bevett gyakorlatnak számított.
Ez is érdekelhet
A 15. és 16. századi itáliai reneszánsz idején a festők jellemzően ásványi és növényi alapú, drága és bonyolultan előállítható pigmentekkel dolgoztak, amelyek pontos kémiai ujjlenyomatot hagytak az utókor számára. Bár az Uppsalai Egyetem jelenlegi kutatása önmagában nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy a képet valóban Leonardo da Vinci festette, a projekt igazolta az anyagtudományi eszközök létjogosultságát a művészettörténeti vizsgálatokban.
A svéd szakemberek álláspontja szerint a fejlett technológiák integrálása a régészeti és műtárgyvédelmi folyamatokba a jövőben standard eljárássá válhat a műalkotások eredetiségének felmérésében.
