Különleges római kori érméket találtak a Dráva mentén
Gazdag római kori leletegyüttest tárt fel a közelmúltban a Dráva folyó mentén egy közösségi régészeti program keretében a Rippl-Rónai Múzeum. Ahogy az a kaposvári intézmény legfrissebb közösségi médiás bejegyzéséből kiderül, a kerámiatöredékek mellett egy évszázadokat felölelő numizmatikai gyűjtemény is napvilágot látott. A Pannonia provincia déli határvidékén előkerült tárgyak a terület egykori kiterjedt kereskedelmi kapcsolatairól tanúskodnak.
- A Rippl-Rónai Múzeum és az önkéntesek gazdag római leletegyüttest tártak fel a Dráva folyó mentén.
- A felszínre került numizmatikai anyag a kora császárkortól egészen a késő római korig felöleli a pannóniai időszakot.
- A legritkább leletek között egy kisázsiai veretű pénzérme és egy restaurálható állapotú díszsarkantyú is szerepel.
A múzeum régészeinek és a fémkeresős önkénteseknek az elmúlt hetekben végzett terepbejárásai során nagyszámú kerámiatöredék, fibulamaradvány és különféle fémtárgy került elő. A leletanyag leginkább figyelemre méltó része az a római éremgyűjtemény, amely szinte a teljes pannóniai római uralom időszakát lefedi.
A kora császárkort a Flavius-dinasztiát megalapító Vespasianus császár ezüstpénze képviseli, míg a középső császárkorból Antoninus Pius egy kiváló állapotban megőrződött denariusa, valamint feleségét, Faustinát ábrázoló bronzpénz került a felszínre a kutatások során.
A Kr. u. 3. századi numizmatikai leletek közül kiemelkedik egy Gallienus császár idejéből származó érme, amelynek hátlapján egy glóbuszt és hajókormányt tartó kentaur látható. A tárgy különlegességét a rajta szereplő verdejel adja, amely alapján a kutatók azonosították, hogy a pénzt Heracleában, a mai Törökország európai, Márvány-tengeri partvidékén verték.
Ez a jelentős földrajzi távolság jól szemlélteti az ókori Római Birodalom kiterjedt belső kereskedelmi hálózatát, amelynek révén a keleti provinciákban készült hivatalos fizetőeszközök eljutottak egészen Pannonia határfolyójáig.
Ez is érdekelhet
A késő római periódust a 4. század meghatározó uralkodói, így Nagy Constantinus, II. Constantius, valamint Valentinianus császárok különböző pénzérméi képviselik. Az éremanyag mellett a szakemberek egy ritka, feltehetően a Kr. u. 3. századra datálható lovassági díszsarkantyút is azonosítottak a helyszínen. A római katonai vagy elit felszereléshez tartozó fémlelet ugyan két darabra törve került elő a földből, de a múzeum tájékoztatása szerint az állapota lehetővé teszi a teljes körű és szakszerű restaurálást.
A Dráva folyó völgye az ókorban kiemelt stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bírt, mivel a folyami útvonal megkönnyítette az áruk szállítását a birodalom belsejéből az északabbra fekvő pannóniai települések felé. A térségben előkerülő leletek, különösen az importált luxuscikkek és a távoli pénzverdékből származó érmék azt bizonyítják, hogy a határvidék lakossága szorosan bekapcsolódott a római gazdaság vérkeringésébe. A Rippl-Rónai Múzeum közösségi régészeti programja révén a jövőben további kézzelfogható adatokkal bővülhet a dél-dunántúli régió ókori történetének ismeretanyaga.
