Óriás rézkori kemencét tártak fel Romániában
Egy északkelet-romániai rézkori településen a régészek egy rendkívül nagy méretű, mintegy hatezer éves fazekaskemencét tártak fel, amely a kerámiakészítés specializációjának korai szakaszára utal. A felfedezésről beszámoló tanulmány szerint a lelet a Kr. e. 5. évezred végére tehető, és a térségben egykor virágzó Cucuteni-Tripolje kultúra eddig ismert legnagyobb ilyen típusú építménye.
- Egy északkelet-romániai ásatáson a régészek feltárták a Cucuteni-Tripolje kultúra eddig ismert legnagyobb fazekaskemencéjét.
- A hatezer éves, kétkamrás építmény felülete megközelítette a 7,5 négyzetmétert, kialakítása pedig ismétlődő, magas hőfokú égetést tett lehetővé.
- A felfedezés azt mutatja, hogy a térségben a rézkori kerámiakészítés már a háztartási kereteken túlmutató, specializált tevékenységgé válhatott.
Az Iași megyei Ursoaia területén fekvő lelőhelyen 2024-ben végeztek magnetométeres felmérést, amely egy nyolc hektáron elterülő települést azonosított. A vizsgálatok mintegy hatvan lakóépületet, számos gödröt és legalább nyolc kemencét mutattak ki.
A település és a leletek alapján a helyszín a Cucuteni-Tripolje kultúra Kr. e. 4000 körüli időszakához köthető, amit a radiokarbonos kormeghatározás is megerősített. A kutatók figyelmét egy erős mágneses anomália keltette fel az árok közelében, amelynek 2025-ös feltárása során egy kiváló állapotban lévő kemence került elő.
Az építményt készítői a település árkának belső lejtőjébe vágták, ami stabilitást és szélvédelmet biztosított az üzemeltetéshez. A kemence alsó kamrája 3,10 méter hosszú és 2,40 méter széles volt, négy hosszú tűzcsatornával. Ezeket természetes agyagból kiformált támasztékok választották el. A tűztér felett egy moduláris agyaglapokból álló platform helyezkedett el, amely elválasztotta az égésteret a felső kamrától. A becslések szerint a teljes építmény magassága elérhette a 2,5 métert, a felső kamra térfogata pedig a 12 köbmétert, ami kiemelkedő kapacitást biztosított a nagy mennyiségű cserépedény kiégetéséhez.
A kemence belső kialakítása elősegítette a hő egyenletes eloszlását a kamrákon belül. A kémiai elemzések kimutatták, hogy a padlólapok tartósan 800 és 900 Celsius-fok közötti hőmérsékletnek voltak kitéve, míg a szerkezeti támasztékokon megfigyelt üvegesedés alapján bizonyos pontokon a hőmérséklet az 1100 Celsius-fokot is elérhette.
A padlón megőrződött javítások arra utalnak, hogy a kemencét folyamatosan karbantartották és többször is használták. A berendezés üzemeltetése fejlett technológiai ismereteket igényelt az égetési folyamat, a légáramlás és az agyag hőhatásra adott reakciói terén.
Ez is érdekelhet
A Cucuteni-Tripolje kultúra az európai rézkor egyik legjelentősebb civilizációja volt a mai Románia, Moldova és Ukrajna területén, amely magas színvonalú festett kerámiáiról és hatalmas településeiről ismert.
Az ursoaia-i építmény mintegy 7,5 négyzetméteres munkafelülete jelentősen meghaladja a térségből korábban ismert, átlagosan 2-4 négyzetméteres kemencék méretét, emellett eurázsiai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A méretek, a bonyolult szerkezet és az egy településen belüli több kemence jelenléte mind azt jelzi, hogy a kerámiagyártás kezdte túllépni a háztartási szükségleteket, és specializált tevékenységgé vált a Kr. e. 4. évezred eleji Európában.
