Őskori leleteket találtak egy németországi szláv erőd alatt
A régészek egy kora középkori szláv erőd alatt több ezer évvel korábbi megtelepedés nyomaira bukkantak a kelet-németországi Brandenburg tartományban. A Havel folyó árterében kiemelkedő terület az itt végzett első átfogó kutatások alapján már a Kr. e. 8. században, sőt az újkőkor idején is lakott volt.
- A brandenburgi Pilatsch nevű folyami magaslat feltárása során a kora középkori szláv erőd alatt újkőkori és vaskori leletek kerültek elő.
- A szakemberek a korábbi roncsolásmentes geofizikai felméréseket követően idén nyáron végeztek először tényleges ásatásokat a helyszínen.
- A feltárás az európai árterek iparosodás előtti emberi átalakítását vizsgáló átfogó német kutatási program részeként valósult meg.
A Szász-Anhalt határának közelében található Pilatsch területét a helyi hagyomány sokáig egy Pilatus nevű rablólovag mondájával kötötte össze, aki a legenda szerint a Havel folyón fosztogatta a hajósokat. A helyszín a régészet számára eddig főként egy kora középkori, földből és fából épült szláv erőd maradványairól volt ismert.
A 2026 nyarán lezajlott terepmunka volt az első alkalom, hogy a szakemberek tényleges ásatásokat végeztek a területen. A feltárást a Lipcsei Egyetem, a Tübingeni Egyetem és a Helmholtz Környezetkutatási Központ munkatársai vezették a brandenburgi örökségvédelmi hivatalokkal együttműködésben.
A sánc belső szerkezetére és az árokrendszerre koncentráló munkálatok során a várt 7. és 8. századi szláv kerámiák mellett jóval korábbi leleteket is felszínre hoztak. A térségbe a Kr. u. 6. században érkező szláv népesség megtelepedését megelőzően a területen már a római kort megelőző vaskorban, nagyságrendileg a Kr. e. 8. század és a Kr. u. 1. század közötti időszakban is éltek emberek. A feltárt legkorábbi rétegek pedig az újkőkorig nyúlnak vissza. A korábbi geomágneses felmérések már jeleztek mélyebb gödröket, a friss leletek azonban egyértelműsítették a helyszín többszöri, évezredekkel elválasztott ismétlődő használatát.
A Pilatsch egy természetes, emberi beavatkozás nélkül létrejött magaslat, amely mintegy három-négy méterrel emelkedik a környező ártér fölé, kiterjedése pedig 80X140 métert tesz ki. A geográfusok és régészek közös munkája a sajátos környezet miatt kiemelten fontos, mivel az Alsó-Havel árterét a folyó évezredek alatt folyamatosan átalakította. Christoph Zielhofer fizikai geográfus rámutatott, a cél annak megértése, miként hatott egymásra a természeti fejlődés és a tájhasználat, valamint miért éppen ezt a pontot választották az erődítmény felépítésére.
Ez is érdekelhet
A begyűjtött üledékmintákat laboratóriumban geokémiai és paleoökológiai vizsgálatoknak vetik alá. A kutatók az elemzés segítségével különítik el a folyó által lerakott anyagokat az emberi tevékenység nyomaitól. A projekt része egy nagyobb német kutatási programnak, amely azt vizsgálja, miként formálták a korai társadalmak Európa folyó menti területeit.
A brandenburgi adatokat egy bajorországi, Duna menti terület leleteivel is összevetik, hogy átfogóbb képet kapjanak a vizenyős térségek történelmi átalakításáról és a korai népességek megtelepedési szokásairól.
