Égett bagoly, csiganyálka, kormoránvér - 10 bizarr középkori gyógymód
2016. február 9. 08:35
Korábban
Emberhús influenza ellen
Az orvosi célú kannibalizmus a korai Európa történetének egyik legfurcsább orvosi praktikájaként vonult be az orvoslás történetébe. Sokáig tartotta magát ugyanis az a nézet, hogy a mumifikálódott emberi hús fogyasztása alkalmas, sőt ajánlott a betegségek kezelésére. Egy 1747-es kézikönyv szerint az emberhús belsőleg való alkalmazása jó a vérrögök, a köhögés és a menstruációs problémák ellen, valamint a sebek gyors begyógyulására.
A „hulla orvosság” évszázadokig igen elterjedt gyakorlatnak számított. A rómaiak azt hitték, hogy az elesett gladiátorok vére gyógyítja az epilepsziát, a 12. századi patikusok pedig pult alól árulták az Egyiptomból elrabolt múmiák porát. Mikor Egyiptomban megjelentek az első sírrablók, hamarosan ókori múmiák tucatjai lepték el az öreg kontinenst, a tetemek adásvétele köré pedig virágzó iparág kezdett épülni. A megnövekedett kereslet következtében az 1600-as években a mumifikálódott testek már-már hiánycikké váltak, így az orvosok „friss” hús után néztek; különösen az erős testalkatú elhunyt férfiak és nők tetemei örvendtek nagy népszerűségnek a betegek körében.
A szokás egész Európában elterjedt, s ez alól a brit királyi udvar sem volt kivétel. Ismeretes, hogy II. Károly például egy egész vagyont fizetett egy emberi koponyából készült tinktúra (növényi kivonatok alkoholos kivonata) receptjéért. A gyógyító kannibalizmustól leginkább az epilepsziások vártak csodát. A kivégzésekre összecsődült tömegek között a görcsrohamoktól szenvedő férfiak és nők az első sorokért tolakodtak, mivel úgy gondolták, hogy a nyakazáskor kifröccsenő vérrel érintkezve meggyógyulhatnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es
- „Elsőrangú másodosztályú” zeneszerzőnek tartotta magát Richard Strauss
- Kevés kortársával ápolt jó viszonyt az állandóan háborúzó Barbarossa Frigyes
- Filmre vették a németek a brit repülőgép-hordozó elsüllyesztését
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik tegnap
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében tegnap
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély tegnap
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő tegnap
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban tegnap
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai tegnap
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek tegnap
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban tegnap