2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét

2026. június 13. 16:32

A Stanfordi Egyetem kutatói fejlett digitális technológiával és háromdimenziós modellezéssel dolgoznak az ókori Róma legpontosabb térképe, a Forma Urbis Romae rekonstrukcióján. A projekt legújabb szakaszában algoritmusok segítségével illesztik össze a mindössze töredékeiben fennmaradt, ezernyolcszáz éves márványtérkép darabjait.

Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét

A Stanford Digital Forma Urbis Romae Project keretében dolgozó nemzetközi kutatócsoport célja a páratlan régészeti lelet digitális megmentése és értelmezése. Az 1186 ismert töredék mindegyikéről nagy felbontású fotókat és térbeli modelleket készítettek, majd az adatok alapján mesterséges intelligenciával támogatott algoritmusokat alkalmaznak.

Ezek a szoftverek a márvány erezete, a vésett vonalak, a szélek formája és a falhoz rögzítés nyomai alapján keresnek illeszkedési pontokat a kontextus nélküli darabok között. Az informatikai háttér olyan új topográfiai összefüggéseket is feltárt, amelyeket a hagyományos régészeti módszerekkel eddig lehetetlen volt azonosítani.

A Septimius Severus császár uralkodása alatt, időszámításunk szerint 203 és 211 között készült monumentális térkép eredetileg a Béke Temploma, vagyis a Templum Pacis egyik belső falát borította. Az 1:240-es méretarányú, tizennyolc méter széles és tizenhárom méter magas alkotás a legkisebb részletekig rögzítette a birodalmi főváros szerkezetét. A márványlapokon pontosan kivehetők a templomok, középületek, lakóházak, fürdők alaprajzai, sőt a belső lépcsőházak és a kisebb kereskedelmi egységek is, amelyeket sok esetben azonosító feliratokkal is elláttak.

A Forma Urbis Romae eredeti felületének napjainkra mindössze tíz, maximum tizenöt százaléka maradt fenn. A pusztulás elsősorban a középkor számlájára írható, amikor a monumentális római emlékek jelentős részét építőanyagként hasznosították újra, vagy mészégető kemencékben semmisítették meg.

Bár a megmaradt, szétszóródott töredékek puszta létezése is hatalmas érték, a darabok pontos eredeti helyének meghatározása a modern régészet egyik legnagyobb kihívása. A fragmentumok némelyike világosan felismerhető épületeket ábrázol, míg másokon csak azonosíthatatlan falak és vonalak futnak. A folyamatosan finomodó digitális rekonstrukcióknak köszönhetően azonban a kutatók fokozatosan rögzítik az elveszett utcákat és városrészeket, ami alapjaiban formálja újra és teszi teljessé az ókori Róma topográfiájáról alkotott történelmi képet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár