Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét

A Szász-Anhalti Kulturális Alapítvány (KST) és az LDA szakemberei által irányított projekt keretében a monolit mészkőtömbből faragott, antik márvány fedőlappal ellátott szarkofágot 2026 elején egy speciális tartószerkezet segítségével emelték ki a dóm főszentélyéből. A beavatkozásra a műemlék kritikus állapota miatt volt szükség: a templom ingadozó páratartalma, a talajból felszivárgó nedvesség, valamint a 19. századi javítások során beépített vascsapok és szegek korróziója a kőzet megrepedésével fenyegetett.

A jelenleg a dómban kialakított ideiglenes műhelyben zajló munkálatok során ezeket a károsodást okozó fémrészeket távolítják el. A belső fa koporsóban talált maradványokról idén márciusban genetikai és antropológiai vizsgálatok igazolták, hogy valóban az uralkodóhoz tartoznak. A csontokat egy új tervezésű koporsóban 2026. szeptember 1-jén helyezik végső nyugalomra.

A szarkofág elmozdítása egyedülálló lehetőséget teremtett az alépítmény régészeti vizsgálatára. A június végéig tartó ásatások során a kutatók megállapították, hogy a síremlék nagyméretű, újrahasznosított homokkő blokkokon nyugodott. Ezek közül kettőn késő középkori kőfaragójegyek találhatók, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a szarkofágot az idők folyamán többször áthelyezték.

A feltárás során a szentély padlója alatt egy rejtélyes, a 19. században az állékonyság megőrzése érdekében részben betemetett járatrendszert is azonosítottak. A területen üveggyöngyök, kerámiatöredékek, egy ólomlövedék, érmék, valamint a korábbi dómépület színes, festett vakolatdarabjai kerültek elő. A szakemberek szerint jelenleg nincs régészeti bizonyíték arra, hogy a síremlék a 10. századi elődtemplomban is ezen a helyen állt volna, így I. Ottó eredeti nyughelyének pontos pozíciója továbbra is nyitott kérdés.

I. (Nagy) Ottó (912–973), a Liudolf-ház uralkodója az európai történelem központi alakja, akinek nevéhez a Karoling-örökség felújítása és a későbbi Német-római Birodalom alapjainak megteremtése fűződik. Uralkodása alatt Magdeburg 968-ban érseki rangra emelkedett, ami elhozta az Elba menti város gazdasági és kulturális felvirágzását. A császárt 973-ban bekövetkezett halála után felesége, a 946-ban elhunyt Eadgyth (Editha) angolszász hercegnő mellé temették a magdeburgi dómban. Jelenlegi helyére, a belső szentély középpontjába az épület 13. századi újjáépítését követően került a síremlék, amelynek fizikai megóvása a német és az európai kulturális örökségvédelem kiemelt feladata.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• TikTok-videó népszerűsíti az Antarktisszal kapcsolatos legendákat
• Egykori CIA-kémfőnök vall a hidegháború titkairól
• Titkos fotóalbum került elő a berlini CIA-alagútról
• Szovjet kettős ügynök akadályozta meg az atomháborút 1981-ben Iránban
• Hidegháborús bunkert találtak egy angol kastély alatt
• Hidegháborús „brókerek” a vasfüggönyön túl: angol nyelvű monográfia a magyar–amerikai kulturális kapcsolatokról
• A spanyol gyerekek, akiket a CIA is kihasznált
• Jégféreg Grönlandon
• A cambridge-i ötök a szovjet hírszerzés szolgálatában