Legendás apák és fiúk

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 14
15 találat
[1]

1325. június 14.

Károly Róbert szabadságokat biztosít az aranyosbányai bányászoknak

Károly Róbert gazdaságpolitikájának fontos része volt a bányászattal foglalkozó települések támogatása. Az Aranyosnak nevezett folyó mellett levő Aranyosbánya (Offenburg) néhány polgára a település hospesei nevében fordult az uralkodóhoz. A király a következő szabadságokat biztosította nekik. A cenzus, azaz az uralkodónak járó adó a mondott bánya jövedelmének nyolcad része. A lakosok felett csak a király, vagy a királyi udvar bírája jogosult ítélkezni, azaz nem érvényes reájuk a nádor, az erdélyi vajda, a megyésispánok joghatósága. A település megkapta a körülötte található földet másfél mérföld nagyságban.

[2]

1350. június 14.

I. (Nagy) Lajos hadserege élén megindul Nápoly ellen

[3]

1616. június 14.

Véget ér Lippa furcsa ostroma

Lippa 1552-ben került török kézre. 500 katona körüli őrségével a temesvári vilájet egyik legfontosabb erőssége és szandzsák-székhelye lett. 1595-ben - Borosjenővel, Araddal, Világossal és több más várral együtt - az erdélyi seregek visszafoglalták. A háború lezárulta után a Porta egyre erőteljesebben sürgette Lippa és Jenő átadását. Azután, hogy Bethlen Gábort török katonaság segítette a fejedelmi trónra, a szultán újra sürgette e két vár átadását, `visszaadását`. Bethlen uralma kezdetén nem tudta elhárítani a követelést, melyhez a temesvári vilájet hadai adtak nyomatékot. A vár őrsége azonban nem volt hajlandó Lippát elhagyni, ezért Bethlen, az erdélyi országgyűlés végzésével megtámogatva, maga ostromolta ki saját katonaságát a várból. Lippát átadta a törököknek, de Borosjenőt ezen az `áron` sikerült megtartania. Ezzel a fejedelem olyan tőkét szerzett a töröknél, amelyre későbbi sikeres alkudozásai során gyakran hivatkozott. Bethlen jól kamatoztatta e szokatlan lépését Erdély érdekeinek védelmében.

[4]

1736. június 14.

Megszületett Charles-Augustin de Coulomb francia fizikus

Az elektrosztatika egyik megalapozója Angouleme-ben látta meg a napvilágot. A College Mazarinban tanult, 1761-ben a mezieres-i katonai iskolán végzett. Hadmérnökként kilenc évet töltött Martinique szigetén, ahol a Bourbon-erőd építését vezette. Megromlott egészséggel került haza Franciaországba, ahol tudományos kutatásokat folytatott. 1777-ben a mágnestűk készítéséről írt dolgozatot, 1779-ben az egyszerű gépekről, mindkettő akadémiai díjat nyert. Őt bízták meg a Bretagne-ban tervezett hajózó csatornák terveinek felülvizsgálatával. Mivel úgy látta, az építkezés csak magánérdekeket szolgálna, nem javasolta a munkát. Emiatt koholt váddal bebörtönözték, szabadulása után ismét ezt a feladatot kapta, de nem változtatta meg a véleményét. 1784-ben a vízművek intendánsa, 1786-ban a térképtár őre lett. A forradalom kitörésének hírére blois-i birtokára vonult vissza, 1802-ben közoktatási felügyelőnek nevezték ki, 1803-ban a Természettudományos Akadémia tagjává választották. Az angol Joseph Priestley elektromos taszítási törvényét vizsgálva jutott el saját felismeréséhez. Az elektromos erők méréséhez érzékeny műszert dolgozott ki, eredményeit 1788-89-ben tette közzé. Törvénye szerint két elektromos töltés közötti erő arányos a töltések szorzatával és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. A mágneses vonzást és taszítást is ezzel a törvénnyel írta le, s ez lett az alapja a mágneses erők matematikai elméletének, amelyet Poisson dolgozott ki. Coulomb a gépek súrlódását, a szélmalmokat, a fém- és selyemszálak rugalmasságát, a testek szilárdságát is kutatta. E célból torziós mérleget szerkesztett, ezzel mérte az elektromos és mágneses erőket is. Vizsgálta a szigetelőanyagok tulajdonságait, és megállapította, hogy az elektromosság csak a vezetők felületén terjed. Kimutatta, hogy a mágnes nemcsak a vasra, hanem más fémekre is hat. Megalkotta a mágneses és elektrosztatikus jelenségek vizsgálatának matematikai alapjait. Az elektromos töltés egységét az ő tiszteletére nevezték el coulomb-nak. Párzsban halt meg 1806. augusztus 23-án.

[5]

1800. június 14.

A marengói csatában Napóleon legyőzi a császári hadsereget

[6]

1809. június 14.

Az utolsó nemesi felkelés Győrnél harcol

A napóleoni háborúk idején az ország védelmére több ízben is fegyverbe szólították a nemesi inszurrekcionális csapatokat, melyek a nádor, József főherceg parancsnoksága alatt gyülekeztek. A `vérükkel` a hazáért adózó nemesek egy dunai és egy tiszai divíziót alkottak, és megyéjük uniformisában vonultak hadba. Az első nemesi felkelésre 1797-ben került sor, amely azonban, egy hónap gyakorlatozás után, dolgavégezetlenül feloszlott. Nem került sor bevetésükre 1800-ban és 1805-ben sem. 1809 áprilisában ismét fegyverbe hívták a nemesi felkelő csapatokat. A Nyugat-Magyarországra benyomuló francia reguláris haderők ellen vonultak. A mintegy 21 ezer főnyi nemesi sereg irányítását I. Ferenc nem a nádor, hanem a császári csapatok vezére, János főherceg parancsnoksága alá rendelte. A sereg Győr közelében a csanaki domboknál június 14-én délután 3 és 4 óra között megütközött a franciák kb. 55 ezer főnyi hadával. A nem kellően felszerelt és kiképzett nemesi csapatok a franciák tüzérséggel támogatott rohamát nem tudták feltartóztatni, s futásnak eredtek. A nemesi felkelő sereg Komárom felé menekült, magával sodorva a Budáról Győr felé közeledő újabb (tiszai) felkelőegységeket. A katasztrofális vereség során a nemesi felkelőcsapatok összesen 26 tisztet és 765 közkatonát veszítettek. Az ütközet után többé nem hirdették meg az "inszurrekciót", a fegyverbe hívást. A nemesi felkelőket a következő évtizedekben gyávasággal vádolták meg. A nemesi előjogok ellen folytatott harcban "a győri futás" politikai bizonyítóanyag lett a reformerők számára.

[7]

1811. június 14.

Megszületett Harriet Beecher Stowe amerikai írónő

Presbiteriánus lelkész családból származott, 1836-ban apja teológus kollégájához, C. E. Stowe-hoz ment feleségül. Fiatal korában Cincinattiban, a rabszolgatartó és a szabad államok határán éltek, itt szerzett közvetlen tapasztalatokat a rabszolgatartás intézményéről. Ezek a tapasztalatok késztették az 1852-ben kiadott Tamás bátya kunyhója című regény megírására. A mű rövidesen országos, majd világhírnevet szerzett, s a rabszolgatartás elleni mozgalom propagandájának egyik leghatásosabb eszköze volt. Szerzőjét a rabszolgatartó államokból hamisítással vádolták. Erre 1853-ban az írónő a Kulcs a Tamás bátya kunyhójához című dokumentumgyűjtemény publikálásával válaszolt. Igen termékeny író, ösztönösen jó elbeszélő volt. Hartford-ban halt meg 1896. július 1-jén.

[8]

1813. június 14.

Anglia, Poroszország és Oroszország szövetséget köt I. Napóleon ellen

[9]

1866. június 14.

Kitör a porosz-osztrák háború

Bismarck porosz kancellár hatalomra kerülése óta (1862) tarthatatlannak ítélte a porosz-osztrák `kettős vezetést` a Német Szövetség ügyeiben. Ausztria kizárásával akarta fokozatosan megteremteni az egységes Németországot. Meggyőződéssel vallotta, hogy ez csak egy Ausztria ellen folytatott háború útján érhető el. 1866 tavaszán szövetséget kötött Olaszországgal, hogy kétfrontos háborút készítsen elő Ausztria ellen, s 1866 júniusában kiprovokálta a fegyveres konfliktust. A konzervatív osztrák politika, így Ferenc József számára is világos volt, hogy a háború előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. És kilátásai korántsem voltak olyan rosszak, amilyennek utólag - a súlyos kudarc tükrében - gyakran láttatni szokták.
Július 3-án azonban, a königgrätzi csatában a porosz ütegek tüzében 279 tiszt és tízezer közlegény esett el vagy sebesült meg súlyosan. Ausztria veresége gyors és katasztrofális volt.
A prágai békében (augusztus 23.) Ferenc József, aki nemrég még a legtekintélyesebb német uralkodó volt, lemondott arról, hogy a Német Szövetségben valaha is szerepet játsszék, s ezzel beletörődött abba, hogy Németország Ausztria részvétele nélkül alakuljon egységes állammá ("kisnémet egység"). Bismarck maga is a háború gyors befejezését óhajtotta, miután a Habsburgokat kiszorították Itáliából és a német területekről. Nem tartott igényt egyetlen négyzetméter osztrák földre sem. Beérte azzal, hogy a Habsburg-monarchia elveszítette német hátterét. Fel kellett adni a több évszázad során annyi áldozatot kívánó "nyugati küldetés" eszméjét, el kellett fogadni, hogy a Habsburgok jövője csak egy valóban dunai monarchia létrehozásával biztosítható.

[10]

1932. június 14.

Feloldják az SA-és SS-alakulatok betiltását

[11]

1940. június 14.

A német hadsereg elfoglalja Párizst

[12]

1982. június 14.

Véget ér a Falkland-háború

A háború során 255 brit és 652 argentín katona esett el.

[13]

1985. június 14.

Ellenzéki értelmiségiek Monoron gyűlnek össze

Magyar értelmiségiek egy csoportja Monoron 3 napos megbeszélést tartott az ország helyzetéről, a tennivalók irányáról. Erre az időre már kialakult az ellenzéki nézetek hirdetőinek két nagyobb, szervezeti formát még nem öltő csoportja: a radikális polgári és a népi vagy népnemzeti demokratikus ellenzék. A határok közöttük még nem voltak élesek. A monori találkozó éppen ezt bizonyította. Témák: `beteg a magyar nép`, `a magyar közösségi hagyományok meglazultak`, `1956 veresége nemzeti tragédiához vezet`, `a születési arány rohamosan csökken`, `a gazdaságban a szerkezetváltás szükségessége`, `a tulajdon kérdése`, `a munkanélküli-segély`, `a határon kívüli magyarok`, `a cigánykérdés`, `hírünk a világban`. Elhangozott javaslatok: új lap elindítása, egyesületi önszerveződések kiépítése, eszmecserék biztosítása.

[14]

1985. június 14.

Két siíta muszlim fegyveres eltéríti 145 utassal a fedélzetén a TWA egyik járatát

A géprablók 700, Izraelben bebörtönzött fogoly szabadonbocsátását követelik. A gépen lelövik az Amerikai Haditengerészet egyik tisztjét.

[15]

2000. június 14.

Luxemburgban az EU- csatlakozási tárgyalások újabb miniszteri fordulóján megegyeznek egy új, minőségi szakaszra való áttérésről

Az EU átadja a mezőgazdasági kérdésekre vonatkozó tárgyalási pozícióját, Magyarország ezzel 11 fejezetet tesz félre.