Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait
2026. június 10. 19:09
Izraeli légicsapások érték a dél-libanoni Türosz ókori romjait, jelentős károkat okozva az UNESCO világörökségi helyszínén. Gasszán Szalamé libanoni kulturális miniszter és Ali Badaui régészeti igazgató tájékoztatása szerint a bombázások súlyos pusztítást végeztek a felbecsülhetetlen értékű műemlékekben.

Fotó: REUTERS/Aziz Taher
Korábban
A libanoni kulturális minisztérium közleménye szerint a támadások a március elején kezdődött konfliktus eddigi legsúlyosabb kárait okozták a régészeti parkban. Az izraeli hadsereg június 7-én adott ki evakuálási parancsot a területre, amelyet röviddel később bombázások követtek.
Az AFP helyszíni tudósítói és Ali Badaui, Dél-Libanon régészeti lelőhelyeinek igazgatója megerősítették, hogy az ókori oszlopsorok környezetét törmelék borítja. A robbanások nyomán betondarabok és fémszilánkok záporoztak a területre, megrongálva a történelmi oszlopokat, oszlopfőket, talapzatokat és az értékes mozaikokat. A támadás során a helyszín egyik adminisztratív épülete is találatot kapott. A libanoni hatóságok a károk pontos felmérését csak a harccselekmények szünetelésével, a régészek fizikai biztonságának garantálása után tudják elvégezni.
A mostani pusztítás egy olyan helyszínt érintett, amely elméletileg szigorú nemzetközi védelem alatt áll. Az UNESCO a 2023 és 2024 közötti konfliktusokat követően több mint hetven libanoni kulturális örökségi helyszínt, köztük Türoszt és a közeli el-Bász lelőhelyét is megerősített ideiglenes védelem alá helyezte. A libanoni kulturális miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a támadások sértik a fegyveres konfliktusok esetén a kulturális javak védelméről szóló hágai egyezményt.
A terület az UNESCO Kék Pajzs nevű szimbolikus oltalma alatt is áll. Ali Badaui hangsúlyozta, hogy a régészeti park tisztán civil célpont, és a területen semmilyen katonai tevékenység nem zajlott a Hezbolláh és az izraeli hadsereg közötti összecsapások során.
Türosz a Földközi-tenger medencéjének egyik legősibb és legjelentősebb városa, mintegy húsz kilométerre fekszik az izraeli határtól és kilencven kilométerre Bejrúttól. A Krisztus előtti harmadik évezredben alapított település a föníciai civilizáció egyik legfontosabb központjává, majd a régió meghatározó tengeri hatalmává vált. A város kereskedelmi hálózata az egész ismert ókori világot behálózta, és a türosziak alapították meg az észak-afrikai Karthágót is. A település gazdagságát híres bíborfestékipara és tengeri fatermelése alapozta meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Új leletek árnyalják az elfeledett közép-ázsiai állam történetét 14:57
- Szoros keleti kapcsolatai voltak a titokzatos tartesszoszi civilizációnak 12:21
- Ősi himnuszkéziratot szolgáltatott vissza Németország Lengyelországnak 11:27
- Új DNS-vizsgálattal kutathatják a középkori pergameneket 10:49
- 4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában tegnap
- Több ezer udvari jelentésből rekonstruálták a Mogul Birodalom működését tegnap
- Évtizedekig tartó találgatás után derült fény az angliai „obeliszk” valódi szerepére tegnap
- Viking eredetű szó is található az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban tegnap















