A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát

A The Battle of Dorking 1871-es kiadásának címlapja (Forrás: Wikipédia / Közkincs)

Az inváziós regények és elbeszélések történetei többnyire a közeljövőben játszódtak, és olyan forgatókönyveket mutattak be, amelyekben külföldi hadseregek és kémek igyekeztek átvenni a hatalmat Nagy-Britannia fölött. Ezek az alkotások gyakran vegyítették a valós politikai eseményeket a fikcióval, miközben élesen bírálták a szerintük felkészületlen politikusokat és a nem megfelelő katonai fejlesztéseket. A szokatlan szövegek az egyik leglelkesebb kutatója, A. Michael Martin több mint száz, 1871 és 1914 között született invázió szöveget elemzett, amely során több visszatérő motívumot is kiemelt: megjegyezte például, hogy az ilyen írások gyakran jelenítenek meg angol nemzeti emlékhelyeket, alkalmatlan - és általában liberális - politikusokat, valamint elmulasztott technológiai fejlesztéseket.

A késő viktoriánus korban különösen népszerű alműfaj legismertebb korai darabjának George Chesney alezredes 1871-ben megjelent The Battle of Dorking című művét tartják. Az elbeszélés nem sokkal azután jelent meg, hogy Poroszország legyőzte Franciaországot, ami komoly aggodalmat keltett a brit lakosság körében. A történet egy idős veterán visszaemlékezésein keresztül mutat be egy elképzelt, fiktív elemeket tartalmazó, sikeres német inváziót, amelynek emléke évtizedekkel később is olyan mély szégyenérzettel tölti el a narrátort, hogy csak nehezen tud beszélni róla az Angliát elhagyni készülő unokáinak.

A mű hatása messze túlmutatott az irodalom világán: a történet megjelenését követően országos vita bontakozott ki a brit hadsereg állapotáról, amire még William Gladstone miniszterelnöknek is reagálnia kellett. A regény sikere számos hasonló alkotást inspirált, amelyek rendszerint az aktuális politikai és katonai félelmekre reflektáltak: amikor például az 1880-as években először felmerült egy Csatorna-alagút megépítésének terve Calais és Dover között, rövid idő alatt több olyan történet is született, amely a lehetséges alagúton keresztül érkező invázió veszélyeit ecsetelte.

Több irodalomtörténész szerint ezek a művek jelentős szerepet játszottak abban, hogy a brit társadalom a háborút egyre inkább elkerülhetetlen, sőt, bizonyos esetekben kívánatos jelenségként kezdte szemlélni. Az inváziós történetek folyamatosan azt sugallták, hogy az országot külső ellenség fenyegeti, ezért a katonai felkészültség és a nemzeti összefogás létfontosságú a túléléshez. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ezek az elképzelések hozzájárultak az első világháború kitörésekor tapasztalható széles társadalmi támogatottsághoz is.

A műfaj legismertebb és legmaradandóbb alkotása ugyanakkor H. G. Wells 1898-ban megjelent Világok harca című regénye lett, amely több szempontból is szakított a korábbi inváziós történetek hagyományaival: Wells például nem európai hadseregeket, hanem marslakókat tett meg támadóknak, ráadásul nem a hadsereg fejletlenségét és felkészületlenségét, hanem a brit birodalmi felsőbbrendűségi tudat és a kor nacionalista gondolkodásmódjának kritikáját fogalmazta meg. A kutatók szerint éppen ez a szemlélet különböztette meg a szerzőt kortársaitól, és tette művét az inváziós irodalom egyik legfontosabb, máig ható alkotásává.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2018

• A következetes újító: Bánki Donát
• Hét gyermekként trónra került király
• Nagy Katalin szerelmei
• A párizsi magyar békedelegáció naplói
• A magyar mágnás álomkastélya
• Az elfeledett Delaroche
• Az Iron Maiden első koncertje Budapesten
• Marie Antoinette megteremtői
• Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc