1997-ben a horvát tengerpart egyik lakatlan öblében, mintegy 45 méter mélyen, korallokkal vastagon borított, ember formájú alakra lett figyelmes egy búvár. A páratlan ókori leletet végül 2 évvel később sikerült felszínre emelni. A szennyeződésektől megtisztított alak egy nagyon ritka és csodálatos ókori művet adott ki. Az apoxyomenosból összesen hét volt eddig ismert. Ez a nyolcadik. A lussinói csoda.

A lussinoi öböl közelében készült merüléshez 1997. július 12-én René Wouters, belga könnyűbúvár. Nem is sejtette, hogy 45 méter mélyen milyen szenzációs felfedezés vár rá. Kissé meglepődhetett, amikor az opálosan áttetsző vízben megpillantott egy tengerfenékből kiálló lábat, majd kicsivel arrébb egy szobor fejet. Miután kicsit arrébb kotorta a homokot, egy páratlan értékű kincslelet, egy korallokkal vastagon fedett ókori bronzszobor formája bontakozott ki előtte.

Wouters azonnal értesítette a horvát hatóságokat. Elkezdődött a terepszemle, felmérték, pontosan hol is fekszik a szobor, milyen állapotban van, és milyen előkészületeket kell megtenniük a kiemeléséhez. Ez a munka 2 évig tartott. Közben senkinek sem árulták el, hogy milyen szenzációs emlékre bukkantak. A Horvát Régészeti Intézet 1999-re felkészült az addigra lussinói szobornak elnevezett lelet kiemelésére és szakszerű tárolására. Júniusban újra búvárok érkeztek az addig titokban tartott helyszínre.

A szobrot előbb óvatosan kikaparták a tengerfenékből, majd hevederekkel rögzítették egy pallóhoz. Ezután következett a kiemelés egyik legnehezebb része: mindezt be kellett tenni egy fém szarkofágba, amit csörlő emelt a hajó fedélzetére. Sajnos a fej eközben levált a testről, de komolyabb baja nem lett. Amint a hajóra tették a szobrot, azonnal a horvát rendőrség helyi búvárközpontjába szállították, ahol átmenetileg a gyakorlatozó medencében helyezték el. A rekonstrukció teljes ideje alatt ioncserélt vízben volt a szobor, elkerülendő a további károsodást.

Az izgalmasnak ígérkező restaurálás csak most kezdődhetett el. A kutatókban számos kérdés felmerült: hogy került a mélybe a szobor? Mikor készült? Mit keresett annak idején egy görög szobor az Adriai-tenger északi csücskében? A lussinói bronzszobor történetében új fejezet kezdődött.

A helyreállítás első fázisa az volt, hogy kívülről és belülről is gamma sugárral képeket készítettek a szoborról. Ez lehetővé teszi a fém minőségének alapos vizsgálatát, állagának, öntvény összetételének megállapítását, a repedések meghatározását. A kémiai, fizikai vizsgálatok után lehetett csak elkezdeni az aprólékos tisztítási munkálatokat, amihez speciális vésőket és szikéket használtak.

A horvát régészeket a firenzei Giuliano Tordi segítette a restaurációs munkákban. Az olasz régész egyike azoknak a restaurátoroknak, akik a tengerben talált kerámia, kő, fém és egyéb leleteket hozzáértően meg tudják tisztítani a hosszú idő alatt rájuk rakódott szennyeződésektől.

– A szobor nagyon jó állapotban van. Konzerválásában nagy szerepe volt a vastag mészkő lerakódásnak. Jelen pillanatban a fej a legnagyobb kihívás, mert a szobor alkotója olyan aprólékos gondossággal formázta meg a hajfürtöket, hogy nekünk is tincsről-tincsre kell haladni a tisztításában – mondta az olasz régész, miután a felszínen volt alkalma megcsodálni ezt a páratlan emléket.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2012. tél számában olvasható.