2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről

2026. június 13. 19:12

Megnyílt az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületének építéstörténetét és a tervezett rekonstrukció részleteit bemutató időszaki kiállítás a budapesti Ráth György-villában. A pénteken átadott tárlat átfogó képet nyújt a Lechner Ödön által tervezett, jelenleg felújításra váró műemléképület egyedülálló építészeti örökségéről és jövőbeli megújulásáról, amely egyben a hazai iparművészet huszonegyedik századi újrapozicionálását is szolgálja.

Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről
Fotó: MTI/Kovács Márton

Az "Iparkodjunk! Lechner" címet viselő történelmi és építészeti kiállítás a 2017 óta zárva tartó intézmény múltjára, valamint a jövőbeli fejlesztési tervekre fókuszál. A kiállítótér első részében a látogatók a múzeum gyűjteményének kiemelkedő épületplasztikai darabjait, köztük az előcsarnok kovácsoltvas kapujának egy részletét, a jellegzetes szecessziós kandelábereket, továbbá a pécsi Zsolnay porcelángyár által készített eredeti tetőcserepeket és homlokzati burkolóelemeket tekinthetik meg.

A tárlat második terme az építkezés korabeli archív fotóit és a Vikár és Lukács Építész Stúdió által jegyzett kortárs rekonstrukciós terveket tárja a közönség elé. Ez utóbbiak a nagyszabású műemléki helyreállítás mellett egy teljesen új, Hőgyes Endre utcai szárny kialakítását is magukban foglalják.

Az Iparművészeti Múzeum főépülete a magyarországi szecesszió egyik legjelentősebb alkotása. Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) megbízott rektora a megnyitón felidézte, a történelmi előzmények egészen 1890-ig nyúlnak vissza, amikor a korabeli kormányzat nyílt tervpályázatot írt ki az új múzeumi épületegyüttesre.

Ezt a pályázatot 1893-ban Lechner Ödön és Pártos Gyula nyerte meg. A magyaros motívumokat, keleti elemeket és innovatív kerámiahasználatot ötvöző palota a millenniumi ünnepségsorozat évében, 1896-ban nyitotta meg kapuit I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében. Az épület Európa-szerte egyedülálló példája lett a nemzeti stíluskeresés és a modern, funkcionális múzeumi térszervezés találkozásának, amely alapvetően határozta meg a hazai vizuális kultúra fejlődését.

A történelmi építmény sorsa és állapota régóta a kulturális stratégia központi kérdése. Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára rámutatott, a magyar iparművészet és dizájn történelmi alapokon nyugvó, a jelenleginél jóval hangsúlyosabb szerepet érdemel a hazai kulturális életben, ehhez pedig elengedhetetlen az önállóan működő intézmény fizikai megújítása.

Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár és Cselovszki Zoltán főigazgató megerősítették, a jelenlegi kormányzat kifejezett szándéka az évek óta húzódó rekonstrukció elindítása, amelynek révén az Iparművészeti Múzeum a jövőben a történeti anyagok mellett a kortárs dizájngyűjtemény modern, világszínvonalú otthonává is válhat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár