Bosszúállók – Megjelent a Múlt-kor jubileumi száma!

A Führer bosszúja a Valkűrért. Az Adolf Hitler ellen 1944 nyarán elkövetett merénylet és a Wehrmacht-tisztek puccskísérlete meglepte a nemzetiszocialista rezsimet, mivel az a vezérkar felől érkezett. A válaszcsapás éppen emiatt gyors és kíméletlen volt, az összeesküvés elsőként elfogott vezetőivel azonnal végeztek. Ez azonban még csak a bosszúhadjárat kezdetét jelentette, nemsokára ugyanis koncepciós perek tucatjai következtek. 

Az utolsó sztálini típusú leszámolás a Szovjetunióban. Lavrentyij Berija 1953. júniusi letartóztatása, pere, majd kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harcok leggyakrabban emlegetett epizódja. Ugyanakkor a történések számos részlete máig nem tisztázott, mítoszokban és ellenmítoszokban, az összeesküvés-elméletek kategóriájába tartozó eszmefuttatásokban pedig nincs hiány. Egy véreskezű hóhérral, aljas gazemberrel vagy egy nagy kaliberű államférfival számoltak le a tőle rettegő riválisai?

Izrael válasza a müncheni terrortámadásra. 1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember palesztin terrorszervezet nyolc tagja felfegyverkezve behatolt a müncheni olimpiai faluba, ahol túszul ejtett és meggyilkolt tizenegy izraeli sportolót. A támadás egyértelművé tette, hogy a politikai konfliktusok nem kerülik el a nemzetközi béke szimbólumának tekintett sporteseményeket sem, egyúttal fordulópontot jelentett a globális terrorizmus elleni harcban. A válaszul indított „Isten haragja” művelet – amelyet Operation Bayonet néven is említenek a források – Izrael egyik legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb titkosszolgálati megtorló akciósorozatává vált.

’56-ért nincs bocsánat. Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének vizsgálatát nagymértékben befolyásolta – és befolyásolja mind a mai napig –, hogy a rendelkezésünkre álló források többsége a megtorlás során keletkezett. De milyen tényezők vezették az eljárások kitervelőit, végrehajtóit? A bosszú, mint vezérlő elv, mennyire játszott szerepet? Ez utóbbi alatt ez esetben nem csupán a hideg, számító hatalmi logika eszközét értjük, hanem az ősi, érzelmektől sem mentes, „szemet szemért” felfogást is.

Mi késztette Zách Feliciánt a végzetes tettének elkövetésére? Hogyan zajlott a Wesselényi-összeesküvés és a megtorlása? Miért kellett kivégezni Hunyadi Lászlót? Kiderül a Múlt-kor jubileumi számából.

A soproni Storno család regénybe illő története. Az ismeretlenből induló, kéményseprő foglalkozást űző családból egy páratlan tehetség bukkant fel. Ő volt idősebb Storno Ferenc, aki népmesei hős módjára nincstelen vándorlegényből a soproni polgárság megbecsült alakjává emelkedett. Leszármazottai nemcsak a művészi vénát, hanem a múlt iránti elkötelezettséget is örökölték, amelynek eredménye a lenyűgöző Storno-hagyaték.

Ingázók a szocializmusban. Az 1960-as évek végére már csaknem egymillióan jártak be naponta egy-egy közeli faluból városi munkahelyre, leginkább valamilyen gyárba dolgozni. Ezek az emberek szinte mindannyian első generációs gyári munkások voltak, bejárónak, ingázónak, paraszt-munkásnak, „kétlakinak” is nevezték őket. A korai Kádár-korszakban a megítélésük az állampárt részéről meglehetősen negatív volt, életformájukat általában károsnak bélyegezték.

Richter Gedeon, az első magyar gyógyszergyáros öröksége. 1945 utolsó napján a kőbányai Cserkesz utca 63. szám előtt szomorú, csendben várakozó emberek toporogtak a decemberi hidegben. Emléktábla avatására gyülekeztek egy gyár dolgozói. Mindannyian az egy évvel korábban mártírhalált halt munkaadójukat, Richter Gedeont siratták. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. ugyanazon év január másodikán szabadult fel, de ezt az alapító-tulajdonos már nem érhette meg. Az óév utolsó napjának hajnalán a nyilasok ötven másik sorstársával együtt a Dunába lőtték. Élete két napon múlt. De ki is volt ez a férfiú?

Merényletkísérlet Brezsnyev ellen. 1969. január 22-én az egész Szovjetunió ünnepelt: a világűrből visszatérő űrhajósokat fogadták hősöknek kijáró tisztelettel. A teljes politikai vezetés jelen volt, az utcákon a moszkvaiak tízezreinek kíváncsi tekintete követte az eseményt, amikor a Kreml területére behajtó kormányzati konvoj egyik autójára egy rendőregyenruhába öltözött fiatalember tizenegy lövést adott le. Többen megsérültek, és halálos áldozat is volt. A szovjet vezetők elleni merényletkísérletek nem voltak példa nélküliek, de nem is számítottak mindennaposnak.

Gyűjtői kiadványunkban olvashatnak még Beethoven legismertebb dallamának, a Für Elise-nek a múzsájáról, híres bankrablásokról, Horthy Miklós testvéreiről, Guy Fawkes sikertelen merényletéről, az Ómagyar Mária-siralom eredetéről, a leggyorsabb gőzmozdonyról, Lipót Vilmos lenyűgöző képtáráról és a muraszombati Szapáry-kastélyról is. Az állandó rovatokon kívül különleges tartalmak várnak az olvasókra: például MOME hallgatók által készített kortárs, a múlt egy-egy ikonikus pillanatát megörökítő borítóterveket is bemutatunk. 

A 192 oldalas jubileumi szám december 4-től kapható az újságárusoknál, benzinkutakon, Auchan, Tesco, Interspar és Libri üzletekben. Itt pedig kedvezményesen előfizethetnek rá - akár karácsonyi ajándékként is! 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés