A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
2020. február 25. 18:06 Múlt-kor
Manapság az emberiség nagy része egyre felelősségtudatosabban igyekszik az állatokkal bánni, nem csupán a gazdasági fenntarthatóság, de az emberiesség jegyében is. Napjainkban szinte elképzelhetetlen, hogy mindennapjaink egyik fontos fogyasztási cikkét eleve aránylag ritka állatok rendkívül kegyetlen és pazarló vadászata révén állítsák elő, azonban a bálnavadászat fénykorában éppen ez volt a helyzet – az így kinyert anyagok nélkül lehetséges, hogy teljesen más irányt, illetve ütemet vett volna az emberiség technikai fejlődése.
Holland bálnavadászok a Spitzbergáknál Abraham Storck 1690-es festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
A mindent beborító olaj
A 19. század második felében Charles Nordhoff amerikai újságíró így írt könyvében fiatalkori tapasztalatairól egy bálnavadász hajón: „Mindent beborít az olaj. Ingeink és nadrágjaink is az utálatos anyagtól csöpögnek. A bőr pórusait is mintha megtöltené. A lábak, kezek, a haj, mind teli vannak vele. A bálnazsír íze – nyersen, forrás közben és égetve – nem szűnik meg, és nincs hely, ahová menekülni lehetne előle.”
A Nordhoff által festett mocskos kép az egész évszázad során jellemezte a bálnavadászok mindennapjait, azonban a rengeteg kellemetlenséget okozó olaj egyben megélhetésük kulcsa volt.
A bálnaolaj iránti kereslet tízezreket vitt a tengerre a 17. és a 20. század között, azonban idővel az olajnál sokkal többről volt szó: a bálnák a korabeli emberi életmódhoz nélkülözhetetlen kellékek valóságos kincsesbányáivá váltak.
Ezen kellékek többsége a finom és elegáns élethez tartozott, amely meglehetősen látványos ellentétben állt a bálnavadászat mindennapi valóságával.
A bálnavadászattal kapcsolatban az idők során számos romantikus toposz kapott szárnyra, amelyek legfőképpen izgalmas kalandként festik le e tevékenységet.
A bálnazsír leválasztása a tetemről egy 1889-es könyvillusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az igazság azonban az, hogy az állatok elejtésén kívül – amely leginkább kegyetlen és véres folyamat volt – a bálnavadászhajók idejét maga az út, illetve az elejtett állatok zsírjának feldolgozása tette ki.
A bálnaolajat az elejtett állatok zsírjából nyerték ki, legtöbbször már a hajó fedélzetén. Az állatok teteméről lefejtett zsírt nagyméretű réz üstökben főzték.
Az így kapott olaj a 18. és 19. század során legfőképpen az emberiség fényszükségletét táplálta: előbb az otthoni és munkahelyi lámpákat, majd az egyre több ország nagyvárosaiban elterjedő közvilágítást is az óceáni emlősökből kinyert olaj táplálta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Az állatok rácsok és ketrecek nélküli bemutatására törekedett a modern állatkertek atyja
- Az autóknál a jövő technikája érdekelte jobban „Rakétás Fritzet”, az Opel-család különcét
- A fiatal II. Vilmossal már nem találta meg a közös hangot az idősödő Vaskancellár
- Amatőr történészek bukkantak rá az I. világháborúban élve eltemetett német katonákra
- Végigkísérték Goethe életét a botrányok
- Visszakerül jogos tulajdonosaihoz egy, a nácik által elkobzott Klimt-festmény
- Végigkísérte a zeppelinek világhódítását a szépségéről ismert újságírónő
- Majdnem csődbe vitte Zeppelin grófot a „repülő szivar” kifejlesztése
- A Reichstag felgyújtása volt az ürügy a náci diktatúra kiépítésére
- Mikortól számított valaki felnőttnek a középkorban? 18:47
- Online koncerttel kapcsolja össze a világot Leslie Mándoki és barátai zenéje 15:59
- Francisco Goya a korabeli prüdéria nyomására öltöztette fel A meztelen Mayát 15:29
- Hamarosan bejárhatják a turisták a Julius Caesar elleni merénylet helyszínét Rómában 12:58
- Idén is online formában emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira 12:29
- Eleinte a sajtó is kételkedett a Wright-fivérek első motoros repülésében 11:51
- A francia elnök a helyszínen méltatta a helyreállítási munkákat a Notre-Dame tűzvészének évforulóján 11:14
- Deák Ferenc húsvéti cikke volt az osztrák-magyar kiegyezés legfőbb eszmei megalapozója 10:15
