2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket
Kanyó Ferenc

Mátyás király anyja és feleségei

Hunyadi Mátyás minden kétséget kizáróan a középkori magyar történelem egyik legfontosabb személyisége volt, nem véletlenül emelte ki és emeli ki napjainkban is az utókor a koronás uralkodók sorából. A nagy törökverő utódjának életében kiemelkedő szerepet játszott az édesanyja, Szilágyi Erzsébet, aki sokat tett azért, hogy férje és idősebbik fia halála után ő kerüljön a trónra. Második feleségének, Aragóniai Beatrixnak pedig elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy felismertette a királlyal a humanista műveltség gyakorlati hasznát. De vajon hogyan viszonyult egymáshoz az anyóssá váló anyakirályné és a menye?

Anya csak egy van, de feleség?

Szilágyi Erzsébet új helyzetet teremtett: korábbi királynéi státusz nélkül lett anyakirályné. A fennmaradt forrásokból azonban úgy tűnik, hogy elődeivel ellentétben sokkal inkább megelégedett a háttérszereppel. Noha jelentős szerepet játszott abban, hogy a fiát trónra juttassa, attól kezdődően viszont nem kért magának beleszólást az államügyekbe. Mátyás egyébként sem tűrte volna ezt: a fölé kormányzónak kinevezett nagybátyját, Szilágyi Mihályt hamar eltávolítatta a posztjáról.

Erzsébetet az oklevelekben a király anyjaként nevezték meg, ám sajátos státuszát jelezte, hogy az ellátására kirendelt birtokok vegyesen eredtek a hagyományos királynéi birtokokból és a Hunyadi-vagyonból. Kevésbé ismert tény, hogy Mátyás király az apja roppant magánvagyonát néhány év alatt eladományozta közeli rokonainak és a Hunyadi család familiárisainak. Az anyakirályné a munkácsi és a debreceni uradalmakat kapta meg néhány kisebb birtokkal kiegészítve. Az állandó királynéi birtokok közül Óbudát egészen addig mondhatta a magáénak, amíg 1461-ben Mátyás el nem vette Podjebrád György cseh király lányát, Katalint. Az új királynét, a szokásoknak megfelelően, Szilágyi Erzsébet kísérte a magyar határról Budára.

A fiatal királyné azonban három évvel később belehalt a szülést követő gyermekágyi lázba, Szilágyi Erzsébet és Mátyás között pedig egyre érzékelhetőbb lett a távollét: az anyakirályné egyre ritkábban keltezte az okleveleit Budáról, ehelyett debreceni, munkácsi és az ismét kezére jutott óbudai tartózkodásáról vannak adataink. Ennek az oka részben az is lehetett, hogy Mátyás gyakrabban viselt háborút, így Erzsébet reprezentációs jelenlétére a budai udvarban kevésbé volt szükség.
 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár