Szókratész túlfeszítette a húrt
2009. június 10. 09:29 The Daily Telegraph
Szókratész (i.e. 470-399) elítélése és kivégzése jogos volt az akkori törvények szerint - állítja a Cambridge-i Egyetem klasszika filológusa, aki elveti a korábbi elméleteket, miszerint az ókori athéni filozófus halála minden idők legszörnyűbb justizmord-esete volt.
Korábban
A történészek az i.e. 399-ben Athénban megtartott bírósági eljárást évszázadok óta az igazságszolgáltatás megcsúfolásának tartották. A filozófust istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra való vezetésében találták bűnösnek, ennek folyományaként halálra ítélték. Szókratésznek önmagának kellett végrehajtani az ítéletet, meginni a bürök (Conium maculatum) mérgét. A korabeli görög törvénykönyvekben ugyanis a "bürökpohár" a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt.
Paul Cartledge professzor legújabb tanulmányában azonban arra a következtetésre jut, hogy a bírósági eljárás törvényes volt, ahogy Szókratész elítélése is. "Közismert, hogy a demokrácia a görögök 'találmánya', ám ez nem volt a mai értelemben vett demokrácia, ennél fogva mi félreértelmezzük a történelmet" - magyarázta a tudós. Mint kifejtette, a Szókratész ellen felhozott vádak a mi szemünkben nevetségesnek tűnnek, ám az ókori athéniak őszintén hittek abban, hogy az ítélet a közjót szolgálja.
A történészek általában arra a feltételezésre hajlanak, hogy Szókratész, aki nyíltan bírálta a prominens athéni politikusokat, túl sok ellenséget szerzett magának. Ezek az ellenségek a bírósági eljárás révén szabadultak meg a filozófustól. Szókratész bűnbakként szolgált, őt okolták az Athént ért járványért, a városállamnak a peloponésszoszi háborúban (i.e. 431-404) a spártaiaktól elszenvedett katasztrofális katonai vereségért.
Cartledge professzor szerint az athéni polgárok hajlamosak voltak ezeket a csapásokat a megsértett istenek haragjának tekinteni. Szókratész, aki megkérdőjelezte több istenség legitimitását, beleillett ebbe a leírásba. "Amikor az istenek egészen nyilvánvalóan haragosak, s Athént további bajok is érhetik, az istenkáromlás vádja nem csak helytállónak tűnt, hanem a közösség érdekeit is szolgálta" - magyarázta a tudós.
Cartledge professzor szerint Szókratész gyakorlatilag maga vonta a halálos ítéletet a fejére. Az athéni igazságszolgáltatási rendszerben egy ilyen eljárásban a vádlott szabhatta ki saját büntetését. A filozófus először tréfálkozott, hogy jutalmat érdemelne, majd egy kis pénzbüntetést javasolt. A bírák azonban nem találták oly mulatságosnak a dolgot és halálos ítélete szabtak ki. "Az athéniak szemében Szókratész eltávolításával a közösség megtisztul és megerősödik" - vélekedett Cartledge professzor.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A fények tánca ünnepli a barokk kertművészetet Schloss Hofban tegnap
- Churchill lekerül a brit bankjegyekről tegnap
- Digitálisan egyesítették újra Leonardo da Vinci legnagyobb kéziratát tegnap
- Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban tegnap
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút tegnap
- Kémek, kereskedők, túlélők: nők az amerikai forradalom idején tegnap
- Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget tegnap
- Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település tegnap














