2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Viták a közös európai történelem kapcsán

2009. január 6. 08:26 The Daily Telegraph

Alig pár hete jelentették be, hogy egy új múzeumban gyűjtenék majd az Európai Unió tagállamainak közös történeti emlékezetét, a kérdés máris vitákhoz vezetett. Az tagállamok ugyanis a 20. század főbb fordulópontjai kapcsán egyelőre nem tudnak közös megegyezésre jutni.


A több millió euróból készülő Európai Történelem Háza a korábbi tervek szerint 2014-ben nyílhatna meg Brüsszelben. A német kereszténydemokraták vezetője, és az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering által felkarolt projekt célja, hogy „közös európai identitást” hozzon létre. Az ötletet az Európai Parlament is elfogadta, és hamar megszavazták az egyhektáros alapterületen felépülő intézmény tervének finanszírozását.

A múzeumot a korábban már sikeresnek bizonyult közös francia-német történelemtankönyv sikere kapcsán hozzák létre, amely talán egy közös európai történelemtankönyv megírásához is vezethet majd. Ezt azonban nem mindenki fogadja lelkesen: a tagállamok igencsak megosztottak a második világháború, vagy épp az európai amerikai befolyás történetének értelmezésében.

Adam Bielan, a parlament lengyel képviselője, és egyben alelnöke szerint a múzeumnak már a 28 oldalas, csupán bemutató célú vázlata is komoly aggodalmakra ad okot, ugyanis sok mindent félremagyaráznak a történelemmel kapcsolatban. Szerinte ugyanis abban azt állítják, hogy a második világháború Hitler sikerével kezdődött, és az utolsó lengyel ellenállási gócokat 1939-ben számolták fel.

Ez azonban nem igaz: 1940-ben is harcoltak lengyelek Franciaországban, az angliai csatában, vagy épp a Közel-Keleten, Olaszországban, és Hollandiában is, illetve a keleti fronton a Vörös Hadseregben. A földalatti ellenállás is 1945-ig tartott, és annak legkomolyabb hadművelete az 1944-es varsói felkelés volt. Az ott mozgósított emberek száma pedig a franciákéhoz volt hasonló - állítja.

A tiltakozáshoz több Amerika-ellenes francia politikus is csatlakozott, akik szerint az Egyesült Államok negatív hatást gyakorolt a kontinens történetére. A lengyelek és csehek ebben másként fogalmaznak: szerintük az Egyesült Államok volt az egyetlen olyan ország, amely a hidegháborúban kiállt a Szovjetunió ellen. A múzeum elkészültéig így ezeket az ellentéteket mindenképp tisztázni kell, és közös konszenzusra kell jutni - áll a dokumentumban, „hiszen a kiállításnak világossá kell tennie, hogy egy fejlődő világban az egyesült Európa a közös értékekre építkezve élhet békében és szabadságban”.

Vannak más kritikusok is: Nigel Farage angol képviselő szerint már maga az ötlet is képtelenség, hiszen a múzeum a történelmi objektivitás helyett egyfajta europolitikai korrektségen alapul majd. Az pedig nem helyes, hiszen a történelem újraírására voltak már más veszélyes precedensek is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár