Papnők rejtett koporsói kerültek elő Luxorban

(Forrás: Turisztikai és Régészeti Minisztérium)

Rejtett kamra Luxor nyugati partján a harmadik köztes kor idejéből

A régészek Luxor nyugati partján, a Kurna térségében, Szeneb sírjának udvara délnyugati sarkában dolgoztak, amikor egy sziklába vájt, téglalap alakú temetkezési kamrára bukkantak. A térség régóta a magas rangú tisztviselők és templomi alkalmazottak temetkezési központja.

A misszió a Régiségek Legfelsőbb Tanácsához és a Zahi Hawass Foundation for Antiquities and Heritage szervezethez kapcsolódik. A kamra 22 fakoporsót rejtett, amelyeket több rétegben, egymás fölé rendezve helyeztek el.

A koporsókat tíz vízszintes sorban rendezték el. A fedeleket levették az aljakról, hogy a szűk térben minél több elhunytat tudjanak elhelyezni. Ez tudatos és gondosan megtervezett temetkezési megoldásra utal.

Az előzetes vizsgálatok szerint a leletek a 21. és 25. dinasztia közötti időszakból, vagyis a harmadik köztes kor idejéből, i. e. 1070 és 664 közötti évekből származnak.

Ámon énekesei a harmadik köztes kor vallási életében

A koporsókon a legtöbb esetben nem személynevek szerepelnek, hanem funkcionális címek. A leggyakrabban előforduló megnevezés az „Ámon énekese”.

Ez a cím olyan nőket jelölt, akik részt vettek az Ámon istennek szentelt templomi szertartásokban. A közeli Karnak templomkomplexuma Ámon kultuszának egyik legfontosabb központja volt. Az énekesek liturgikus szerepet töltöttek be, és jelenlétük a vallási rituálék elengedhetetlen része volt.

A címek koncentrációja új kutatási irányt nyit. A szakemberek részletesebben vizsgálhatják, milyen társadalmi státusszal és vallási feladatkörrel rendelkeztek ezek a nők a harmadik köztes kor politikailag és vallásilag összetett időszakában.

Lezárt papiruszok mint információs kincsek a harmadik köztes korból

A koporsók és múmiák mellett a régészek kerámiaedényeket is feltártak, amelyeket feltehetően a mumifikálási rítusok során használtak.

Kiemelkedő jelentőségű a nyolc lezárt papirusz, amelyeket egy nagy kerámiaedényben találtak meg. Több példányon megmaradt az eredeti agyagpecsét. A dokumentumok értékes vallási vagy adminisztratív információkat őrizhetnek.

A szakértők a papiruszokat „információs kincsként” jellemzik. Tartalmuk elemzése később pontosabb képet adhat a harmadik köztes kor vallási gyakorlatáról és a temetkezésekhez kapcsolódó rítusokról.

Konzerválás és további kutatás Luxorban

A koporsók sürgős konzerválási beavatkozást igényelnek. A restaurátorok stabilizálják a meggyengült farostokat, megszilárdítják a lepergő pigmentrétegeket, és gondos mechanikus tisztítást végeznek. Így őrzik meg az élénk színeket, mielőtt a műtárgyakat biztonságos tárolóba szállítják. Zahi Hawass, az expedíció vezetője úgy fogalmazott, hogy a lelet rendkívüli módon gazdagítja a harmadik köztes kor régészeti adatait.

A kutatás nem zárult le. A szakemberek tovább vizsgálják a kamrát, és igyekeznek azonosítani azokat az eredeti sírokat, amelyekből a koporsókat áthelyezték. Céljuk, hogy rekonstruálják a gondosan elrejtett temetkezési együttes teljes történetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek