2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Pápai átok Trasmoz felett

2026. január 17. 15:05 Múlt-kor

A Moncayo lábánál fekvő Trasmoz története ritka példája annak, amikor egy középkori egyházi büntetés nem pusztulást, hanem tartós különállást eredményezett. A falu dokumentált kiátkozása a világi és az egyházi hatalom konfliktusából született, majd évszázadok alatt identitásképző tényezővé vált.

Illusztráció
Illusztráció

Trasmoz kiátkozása és a hatalom konfliktusa

A Moncayo hegy lábánál áll Trasmoz, egy falu, amelynek múltja nem simul bele a környező táj csendjébe. Trasmoz kiátkozása dokumentált történelmi tény, amely a falu világi vezetői és a nagyhatalmú veruelai ciszterci kolostor közötti középkori konfliktusokra vezethető vissza. A település világi enklávéként élt egy egyházi dominanciájú térség közepén, Aragónia azon részén, ahol az egyház a földeket, a jövedelmeket és az emberek lelkiismeretét is uralni akarta.

A fa, a víz és a legelők feletti vita hatalmi konfliktussá vált. A kolostor végül a legerősebb eszközhöz nyúlt: az egyházi kiátkozáshoz. Az anatémát ünnepélyes szertartással erősítették meg. A kiátkozást soha nem vonták vissza. Nem dogmatikai okból, hanem mert évszázadokon át senki sem kérte. A döntés idővel levéltári különlegességgé vált, majd identitásképző tényezővé.

A kiátkozás ténye nem ártott a falunak, épp ellenkezőleg, Trasmoz megtanult az egyházi védelem nélkül létezni. Ami egykor súlyos büntetés volt, ma a különállás jelképe. 

Boszorkányok és kollektív félelem Trasmozban

A falut körülölelő elszigeteltség termékeny talajt adott a boszorkánylegendáknak. Kiemelkedik közülük Casca néni alakja, akit egy 19. századi hagyomány Aragónia utolsó boszorkányaként tart számon. Ismerte a gyógynövényeket, a kenőcsöket és azokat a szavakat, amelyekről az átlag embere nem tudta, hogy gyógyítanak vagy ártanak. Egy olyan korban, amikor a népi gyógyászat és a boszorkányság határa elmosódott, alakja a megmagyarázhatatlantól való kollektív félelmet testesítette meg.

A hagyomány szerint saját szomszédai vetették egy szakadékba. Emléke azonban fennmaradt. Ma az ősi tudás és a normák peremén élők elleni erőszak szimbóluma.

Hamisítók, lázadók és az ETA emberrablása

A 16. században Trasmoz vára ismét a történelem és a képzelet metszéspontjába került. Titkos pénzverdét működtettek falai között, ahol kiváló minőségű hamis ezüstpénzeket gyártottak. A legenda szerint Lucifer, kecskealakban, maga őrizte a műveletet. A valóság prózaibb volt. A hamisítók lebuktak, Tarazonába vitték, és nyilvánosan kivégezték őket. 

Trasmoz története a 20. század végén is váratlan fordulatot vett. 1981 karácsonyán az ETA elrabolta Dr. José Iglesias Pugát, ismertebb nevén Papuchit, Julio Iglesias apját. A terrorista csoport abban az évben 32 áldozatot gyilkolt meg. A túszt egy olyan házban tartották fogva, amely korábban nagybátyja, Zenón tulajdonában volt, aki a Franco-korszakban hosszú ideig polgármesterként szolgált. A ház a falu főterén állt, mindenki szeme előtt.

A hatóságok eleinte közönséges bűnözőkre gyanakodtak, mivel az ETA jellemzően politikusokat rabolt el. Papuchit végül 1982. január 19-én szabadították ki a rendőrök és polgárőrök közös akciójával. Az eset hatására fia, Julio Iglesias külön biztonsági csapatot szervezett számára. Ez az epizód újabb réteget adott Trasmoz szokatlan örökségéhez.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár