Új kutatás árnyalja a maja társadalom összeomlásának okait

Illusztráció Itzan romjairól (Forrás: AI)

Benjamin Gwinneth, a Montreali Egyetem földrajzprofesszora – a maja civilizáció környezeti változásainak szakértője – a mai Guatemala területén fekvő Itzan lelőhelyen végzett vizsgálatai révén megállapította: az adott területen nem volt nagy szárazság a tárgyalt időszakban.

Ősi üledékminták nyomában

Az egyik itzani tóból vett, nagyjából 3300 éves üledékminták alapján Gwinneth és kutatócsoportja a környezeti viszonyok és az emberi tevékenység hosszú távú változásait is rekonstruálni tudta. A vizsgálatok kimutatták: Itzan térségében nem volt jelentős aszály, noha a maja népesség létszáma itt is csökkent — összhangban azokkal a guatemalai és mexikói régiókkal, amelyeket valóban súlyos szárazság sújtott.

Mi történhetett?

Az adatok szerint Itzan környékén körülbelül 3200 évvel ezelőtt jelentek meg az első állandó települések. Az ún. klasszikus korszakban (Kr. u. 250-950 körül) a népesség sűrűsége jelentős növekedésen ment keresztül. Ez arra utal, hogy ekkor a régióban már fejlett földművelési technikákat alkalmaztak. Az elemzések azt is kimutatták, hogy Itzan térségében – a Karib-tenger felől érkező, csapadékot hozó légáramlatoknak köszönhetően – a klíma stabil maradt, még akkor is, amikor északabbra hatalmas szárazság pusztította a vidéket. Ez azért fontos információ, mert több kutató szerint a maja civilizáció összeomlása a délnyugati régióban kezdődött. Ha pedig Itzanban nem volt aszály, akkor a hanyatlás legfőbb kiváltó oka nem a vízhiány volt.

Itzan elnéptelenedése

Gwinneth szerint Itzan elnéptelenedésének hátterében a regionális rendszer összeomlása állhatott. Ha egyes területeket aszály sújtotta, az láncreakciót indíthatott el – megkezdődtek a háborúk az erőforrásokért. A dominóhatás Itzanra is kiterjedhetett, függetlenül attól, hogy közvetlenül érintette-e a szárazság vagy sem.

A maja civilizáció átalakulása tehát nem pusztán egy éghajlati katasztrófa következménye volt. Sokkal inkább egy összetett, több tényezős folyamat lehetett, amelyben a klímaváltozás, a társadalmi szerveződés és a politikai viszonyok egyaránt szerepet játszottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
• Ősi tölgyfák őrzik a fekete halál ökológiai nyomait
• Ősi vízelvezető rendszereket vizsgálnak Norvégiában
• Második világháborús erdősítési program okozza Japán pollenválságát
• A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság
• Az égetéses földművelés is formálta a múlt erdőtüzeit
• Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása
• A klímaváltozás mérséklése megmentheti az UNESCO világörökségi helyszíneit
• Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja