Mesterséges intelligencia segít megérteni az etruszk rítusokat
Új megvilágításba helyezik a tarquiniai etruszk sírok funkcióját a mesterséges intelligenciát is alkalmazó régészeti kutatások. Egy új tanulmány szerint a föld alatti építményeket az ókorban tudatosan alakíthatták ki úgy, hogy célzott vizuális és akusztikai élményekkel hassanak az élők tudatállapotára.
- Egy friss tudományos tanulmány mesterséges intelligencia és akusztikai mérések segítségével elemezte két tarquiniai etruszk sírkamra egykori környezetét.
- A kutatók megállapították, hogy a Krisztus előtti ötödik században épült sírok nemcsak a halottak nyughelyeként szolgáltak, hanem a gyászolókat is tudatosan megtervezett fizikai és vizuális hatásokkal érték.
- Míg a kisebb Tomba del Gallo nyugalmat árasztó, fókuszált teret biztosított, addig a nagyobb Tomba dei Demoni Azzurri erős hangvisszaverődésekkel és vizuális elemekkel dezorientálta a látogatókat.
Maurizio Forte és Jacqueline Ortoleva régészek a Krisztus előtti első évezredből származó festett sírkamrák közül kettőt vizsgáltak meg. A hagyományos ikonográfiai elemzések helyett a térbeli élményre fókuszáltak, mesterséges intelligencián alapuló vizuális elemzést, építészeti modellezést és akusztikai méréseket alkalmazva.
A szimulációk során a hanghullámok terjedését is rögzítették a korabeli gyertyafényes megvilágítást feltételező modellekben. Az adatok alapján az ezer hertz alatti, alacsony frekvenciájú hangok a zárt terekben fizikailag is érzékelhető rezgéseket keltettek, amelyek módosult kognitív állapotokat idézhettek elő a gyászolókban.
A tanulmány szerzői a Krisztus előtt 450 és 400 között épült Tomba del Gallo jellemzőit vizsgálták elsőként. A 3,31 méter hosszú és 2,5 méter széles sírkamrát egy meredek lépcsőn keresztül lehet megközelíteni. A térbeli kialakítás és az akusztikai tulajdonságok itt a vizuális fókuszálást segítették elő. A hangok nem verődtek vissza erősen a falakról, ami tiszta környezetet teremtett a lakomákat és táncosokat ábrázoló falfestmények megfigyeléséhez. A kutatók szerint a sírban uralkodó ingerek a relaxált, de éber figyelemnek kedveztek, így a rituálé résztvevői egy nyugodt élményt tapasztalhattak meg.
Ezzel szemben a Krisztus előtt 450 és 420 közé datált, jóval tágasabb Tomba dei Demoni Azzurri teljesen eltérő hatást gyakorolt a belépőkre. A kamrában a hangok sokkal erősebben és hosszabb ideig verődtek vissza, ami a falfestményeken ábrázolt kék démonok vizuális sokkjával párosult.
Az etruszk hitvilágban a démonok a halál utáni élet szellemi alakjait testesítették meg. Az agresszív testtartású figura a mesterséges intelligencia által generált hőtérképek alapján azonnal magára vonta a figyelmet. Az erős alacsony frekvenciás hangok és az összemosódó beszédhangok a megállapítások szerint a fenyegetésérzékeléshez kapcsolódó agyhullámokat stimulálták, dezorientálva a jelenlévőket.
Ez is érdekelhet
A tarquiniai nekropolisz az etruszk civilizáció egyik legfontosabb temetkezési helye, freskói felbecsülhetetlen információkkal szolgálnak az ókori nép hiedelmeiről. Az etruszkok a rómaiak felemelkedése előtt Itália legbefolyásosabb kultúráját alkották meg, temetkezési rítusaik pedig központi szerepet játszottak a társadalom életében.
A tanulmány eredményei azt bizonyítják, hogy az ókori építészek nem egyetlen szabvány szerint dolgoztak. A terek fizikai adottságait és a falfestményeket összehangolva radikálisan eltérő pszichológiai hatásokat értek el a halálhoz és a túlvilághoz kapcsolódó szertartások során.
